Čečavački Vučjak falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 15, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Brod-patak partján fekszik.
Története 200px|bélyegkép|balra|Az 1991-ben meggyilkoltak emlékműve A települést 1279-ben „Wlchyak” alakban egy „Yelseucha” nevű birtok szomszédjaként említik először abban az okiratban, melyben a Borics nembeli Zavida fia Gergely elcseréli itteni birtokát a rudinai apátság egyik birtokával. A rudinai bencés apátság uradalmához tartozott. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Vucsiak” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vucsiak” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchiak” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 746. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchiak” néven 46 házzal és 382 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829. 1857-ben 331, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 11%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az áramot 1967-ben vezették be a településre. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. október 29-én a Horvát Hadsereg lakosságát elűzte, az otthonmaradt, többnyire idős embereket lemészárolták. 2011-ben 23 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 331 347 290 151 214 254 223 270 256 252 229 193 146 127 4 23
Nevezetességei Középkori templomának romjai 1702-ben még látszottak.
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései