A nyelvtanban a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.A továbbiakban egyszerűsítés céljából mindezek helyett csak a „cselekvés” terminust használjuk. A jövő idő két másik alapvető időre vonatkozó jelentéssel áll ellentétben: a jelennel és a múlttal. Egyes nyelvekben több jövő idejű alak van, több paradigma, amelyek a jövő időnek több árnyalati jelentését fejezik ki.Bokor 2007, 275. o.Dubois 2002, 351. o.Bussmann 1998, 1183. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 382. o.Constantinescu-Dobridor 1998, viitor ’jövő’ szócikk.

Ez a meghatározás csak a jövő idő „abszolút”-nak nevezett használatát fedi, azaz csupán a közlés idejéhez viszonyítottat. Ez főleg egyszerű mondatban és főmondatban fordul elő. Egy ige jövő ideje relatív használatú is lehet, ha egy másik ige egyéb alapvető idejéhez vagy egy másik jövő idejű alakhoz viszonyított, főleg amikor mindkét ige ugyanabban az összetett mondatban van.

Nyelvtől függően több vagy kevesebb jövő idejű alak van. Ezek igemód, igenem, igeszemlélet, igejelleg, időbeli viszony, nyelvi regiszter és pragmatikai tényezők szerint különböznek. Ugyancsak ezen fogalmaktól függően vannak egyszerű és összetett jövő idejű alakok: az előbbiek toldalékokkal kifejezettek, az utóbbiak segédigékkel. Az egyszerű alakok főleg viszonylag magas fokú szintetizmussal, az összetettek főleg viszonylag magas fokú analitizmussal rendelkező nyelvekre jellemzőek.

A jövő idejű jelentést nem mindig specifikus időalak fejezi ki, hanem más igeidőre jellemző alak is. Ezzel szemben olykor a jövő idejű alak a szokásosnál eltérő igeidőt fejez ki. A nem specifikus, de a specifikus jövő idejű alakok mellett is gyakran olyan időhatározók használatosak, amelyek pontosítják, illetve megerősítik az időre vonatkozó jelentésüket.

A magyar nyelvben

A magyarban egy-egy jövő idejű alakja van a kijelentő módnak és a melléknévi igenévnek.

Kijelentő mód, jövő idő. Ebben a módban a lesz ige az egyedüli egyszerű jövő idejű alak. Az összes többi igének csak egy jövő idejű alakja van, amely összetett. Segédigéje a fog, amely a lexikai jelentésű főnévi igenévvel társul. Állító alakban a segédige követi vagy megelőzi az igenevet, ha ennek nincs igekötője: Sokáig élni fog vagy Sokáig fog élni. Amennyiben hangsúlyos szó van az ige előtt, mint például tagadó alakban, a segédige az igenév előtt áll: Nem fogom eltűrni, hogy így beszélj velem. Állító alakban, igekötős igenév esetében a segédige az igekötő és az igenév között helyezkedik el: Meg fogják építeni a kórházat.Szende – Kassai 2007, 235–236. o.

Abszolút használattal a jövő idejű alak alapjelentése a közlés ideje utáni cselekvés kifejezése, mint a fenti példákban. Pragmatikai jelentésként kérés enyhítésére is szolgál kérdésben: Fogsz nekem főzni egy kávét?

Olyan nyelvekkel ellentétben, mint a francia vagy az angol, relatív igeidőként használható a ha kötőszóval bevezetett feltételes mellékmondatban: Mikor lesz időm, pihenni fogok.Rounds 2001, 50. o.

A jövő idejű szenvedő szerkezet a lesz igével és a határozói igenévvel alakul: Egy hét múlva be lesz fejezve a munka.Rounds 2001, 51. o.

A magyarban van ún. beálló melléknévi igenév, melyet a magyar nyelv idegen nyelvű grammatikái jövő idejűnek neveznek, pl. A ma feladandó levelek az asztalon vannak.Erdős 2001, 5. Igenévi szerkezetek oldal.

A francia nyelvben

A franciában több jövő idejű alak van, csak kijelentő módban.

A futur simple (egyszerű jövő) analitikus alakból vált szintetikussá. Személyragjai a latin habere ’birtokolni’ kijelentő mód jelen idejű alakjaiból származnak, amelyek a változatlan vagy a fejlődés során megváltozott jelen idejű főnévi igenévhez járulnak, ezért mindig ott van előttük a főnévi igenév végén található r.Grevisse – Goosse 2007, 1031. o. Rendszerint abszolút használatú, a közlés idejéhez többé-kevésbé távoli cselekvést fejez ki: Dans cinquante ans, quel sera l’état de notre planète ? ’Milyen lesz ötven év múlva bolygónk állapota?’ A parancsoló/tiltó felszólító mód helyett is használható: Vous prendrez ce médicament deux fois par jour pendant une semaine ’Be fogja venni ezt a gyógyszert kétszer naponta egy hétig’.Delatour 2004, 130–133. o.

Ez az alak történelmi jövőként is használatos: Pendant plusieurs décennies, Louis XIV sera le monarque le plus puissant du monde ’Több évtizeden át XIV. Lajos a világ legerősebb uralkodója lesz’.Kalmbach 2017, 426. o.

A futur antérieur (előidejű jövő) alakját igétől függően az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ segédige egyszerű jövő idejű alakjával képezik. A legtöbb cselekvő ige segédigéje az avoir, az összes szenvedő igéé, az összes visszaható alakú igéé és néhány cselekvőé pedig az être. A lexikai jelentésű igének a múlt idejű melléknévi igenév felel meg. Az être segédige használatakor a melléknévi igenév mindig nemben és számban egyezik az alannyal. Egyes esetekben az avoir használatakor is egyeztetett a melléknévi igenév, de nem az alannyal, hanem a tárggyal. Olyan jövő idejű cselekvést fejez ki, amely a jövő egy bizonyos időpontjánál előbb fog bekövetkezni. Példák: egyszerű jövőben álló igéhez viszonyítva: Je lui téléphonerai quand tu auras fini ton devoir. ’Majd telefonálok neki, amikor befejezted (befejezed) a leckédet’;Karakai 2013, 68. o. felszólító módú igéhez viszonyítva: Quand tu auras lu le journal, passe-le-moi ’Majd ha elolvastad az újságot, add ide nekem’; határozóval jelölt időponthoz viszonyítva (beleérti a befejezett igeszemléletet és pragmatikailag a bizonyosságot): Dans un mois, Marie aura accouché d’une petite fille ’Egy hónap múlva Marie kislányt fog szülni’.

Nem specifikus jelentésként ez az igealak feltételezést is kifejez múltbeli cselekvéssel kapcsolatban: Paul n’est pas encore arrivé ; il aura oublié notre rendez-vous ’Paul még nem jött meg; valószínűleg megfeledkezett a találkozónkról’.

A futur simple dans le passé (egyszerű jövő a múltban) alakja nem specifikus, hanem a feltételes mód jelen idejű alakja. Ez is szintetikus, töve azonos az egyszerű jövő tövével, melyhez a folyamatos múlt ragjait adják hozzá. Kötelező a használata az egyszerű jövő helyett a legtöbb olyan esetben, amikor utóidejű cselekvésről van szó múlt idejű igéhez viszonyítva: Mme Dupont a dit que Denise surveillerait les enfants ’Dupont-né azt mondta, hogy Denise vigyázni fog a gyerekekre’.Karakai 2013, 57. o.

A futur antérieur dans le passé (előidejű jövő a múltban) alakja tulajdonképpen a feltételes mód múlt idejű alakja. Helyettesíti az előidejű jövő időt egyszerű jövő a múltban alakú igéhez viszonyítva: On a annoncé que les deux présidents recevraient les journalistes après qu’ils auraient signé l’accord de coopération entre leurs deux pays ’Bejelentették, hogy a két elnök fogadni fogja az újságírókat, miután aláírták a két ország közötti közreműködésről szóló egyezményt’.

A futur proche (közvetlen jövő) az aller ’menni’ ún. „félsegédige” kijelentő mód jelen idejével képzett, amely a lexikai jelentésű főnévi igenévvel társul. Abszolút használatú, és elvben olyan jövő idejű cselekvést fejez ki, amelyet közvetlenül a közlés ideje utánra helyez a beszélő, de a szokásos nyelvi regiszterben távolabbi cselekvést is kifejezhet: Nous allons goûter le champagne ’Most megkóstoljuk a pezsgőt’, Elle va se marier dans quinze jours ’Két hét múlva megy férjhez’.Karakai 2013, 66. o.

Az aller ige folyamatos múltú alakjával ez a körülírás múltbeli időponthoz közeli utóidejű cselekvést fejez ki: Au moment où j’allais sortir, j’ai constaté que j’avais oublié mon portefeuille ’Abban a pillanatban, amikor kilépni készültem, észrevettem, hogy elfelejtettem magamhoz venni a pénztárcámat’.Kalmbach 2017, 425. o.

A fenti alakoknak vannak szenvedő igenemű változataik is, amelyekben a létige felveszi a fenti alakokat, és utána a lexikai jelentésű, az alannyal egyeztetett múlt idejű melléknévi igenév következik: La loi sera / va être / aura été votée par les députés, szó szerint: ’A törvény meg lesz szavazva a képviselők által’.Delatour 2004, 105. o.

Az angol nyelvben

Az angolban is több jövő idejű alak van, mindegyik analitikus.

A simple future (egyszerű jövő) is analitikus, a hagyományos elnevezése ellenére. A nem segéd-, hanem modális igéknek tekintett will ’akar’ vagy shall ’kell’ igékkel alakul, melyekhez a lexikai jelentésű, to partikula nélküli főnévi igenév társul. Tagadó alakban a modális igék szokásosan összeolvadnak a tagadószóval: will not → won’t, shall not → shan’t. Olykor mindkét modális ige jelentéskülönbség nélkül használható: I will/shall be at home tomorrow ’Holnap otthon leszek’. Hirtelen elhatározás, valamint ajánlat vagy ígéret esetében a will rendszerint ’ll-é válik: It’s raining. I’ll take an umbrella ’Esik az eső. Viszek magammal esernyőt’, I’ll do my best to help you ’Mindent meg fogok tenni, hogy segítsek rajtad’.Eastwood 1994, 96–103. o.

Ígéret a shall igével is kifejezhető: You shall be the first to know ’Te leszel az első, aki meg fogja tudni’. Ugyancsak a shall-t használja a beszélő olyan kérdésben, amelyben határozatlanságát fejezi ki a tennivalóval kapcsolatban: Where shall I put these flowers? ’Hova tegyem ezeket a virágokat?’

Ez az igealak helyettesítheti a parancsoló/tiltó felszólító módot: You will leave the building immediately ’Azonnal elhagyja az épületet!’

A future continuous (folyamatos jövő) a be létige egyszerű jövőjével és a lexikai jelentésű, ún. active participle ’cselekvő melléknévi igenév’-vel alakul. Egy bizonyos jövőbeli időszakban lezajló, folyamatos szemléletű és tartós-huzamos jellegű cselekvést (I’m going on holiday. This time next week I’ll be lying in the sun ’Szabadságra megyek. Jövő héten ilyenkor napozni fogok’) vagy ismétlődő jellegű, szokás eredményeként tekintett cselekvést fejez ki: I’ll be having lunch in the canteen as usual ’A menzán fogok ebédelni, mint szoktam’.

A future perfect (befejezett jövő) a have ’birtokol’ ige egyszerű jövőjéből és a past participle ’múlt idejű melléknévi igenév’-ből képzett. A francia előidejű jövőnek felel meg: Our neighbours are moving soon. They’ll have only been here a year ’A szomszédaink hamarosan elköltöznek. Alig egy évig voltak itt’.

Több körülírás közvetlen jövőt fejez ki a közlés idejéhez viszonyítva. Mindben a létige a segédige az ’egyszerű jelen’-nek nevezett igeidőben.

Be going to (be + go ’megy’ cselekvő melléknévi igeneve + a to partikulás lexikai jelentésű főnévi igenév) olyan jövőbeli cselekvést fejez ki, amelyről a közlés idejében tudni, hogy be fog következni (It’s ten already. We’re going to be late ’Már tíz óra. El fogunk késni’) vagy olyat, amellyel kapcsolatban a közlés idejében fejeznek ki szándékot: I’m going to start my own business ’Saját üzletemet fogom elindítani’.

A be to körülírás (be + főnévi igenév) főleg a médiában használt: The Prime Minister is to visit Budapest ’A miniszterelnök látogatást fog tenni Budapesten’.

Nagyon közeli jövőt fejez ki a be about to körülírás: Hurry up. The coach is about to leave ’Siess! A busz azonnal indul!’ Ehhez hasonló a be on the point of körülírás a lexikai jelentésű cselekvő melléknévi igenévvel: The company is on the point of signing the contract ’A cég azon a ponton van, hogy aláírja a szerződést’.

Egyéb körülírások múltbeli cselekvéshez viszonyítva fejeznek ki közeli jövőt, a létige past simple ’egyszerű múlt’-jával: a go cselekvő melléknévi igenevével + főnévi igenév: Mr Dudley was going to retire, but then he found another job ’Dudley úr nyugalomba készült vonulni, de más munkahelyet talált’; az about szóval + főnévi igenév: We had to hurry. The coach was about to leave ’Sietnünk kellett. A busz éppen indulni készült’.

A szenvedő igenemet analóg módon képezik a franciával: The drugs will be destroyed. The men are going to be charged with importing cocaine ’A drogokat megsemmisítik. Az embereket kokain behozatala miatt vád alá fogják helyezni’.Eastwood 1994, 135. o.

A közép-délszláv diarendszerben