Gornji Gučani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban és közúton 11 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 5 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljavica-pataktól délre, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút mentén fekszik.
Története Gučani első írásos említését a pozsegai káptalan 1464-kelt egyik oklevelében találjuk „Guchan” néven a rudinai apátság birtokaként. Gučani falut a középkorban horvát katolikusok lakták, akiknek száma a török uralom alatt a nehéz terhek hatására jelentősen csökkent. A török uralom alóli felszabadítást csak két horvát család érte meg. 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek települtek be ide, akik többségbe kerültek. 1698-ban a két Gučani még egy faluként „Kugyani” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gucsany” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Guchani (Gornyi és Dolnyi)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 219. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Guchani (Gorni és Dolni)” néven 42 házzal 44 katolikus és 296 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829. 1857-ben 264, 1910-ben 220 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1969-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 62%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 53 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 264 277 238 201 205 220 194 190 95 99 102 91 99 84 53 53
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései