Jaguplije falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján, Skenderovci és Stara Lipa között fekszik.
Története A határában emelkedő „Glavica” nevű magaslat leleteinek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Csánki 1447-ből említ egy Jakowlecz-i János nevű pozsegai megyei országgyűlési követet feltételezve, hogy a középkori Jakovlecz falu a mai Jaguplie településsel lehet azonos.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A török uralom idején muzulmán és horvát katolikus lakossága volt, akik közül a muzulmánok 1687-ben Boszniába távoztak. 1698-ban „Jaguplia” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jaguplie” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jaguplie” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 268. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jaguplie” néven 36 házzal és 269 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829. 1857-ben 247, 1910-ben 353 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 12%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1967-ben bevezették az elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát, 2%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 137 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 247 250 211 265 299 353 332 353 365 359 346 291 238 205 175 137
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései