Klisa (1910 és 1981 között Klisa Požeška) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 16, közúton 18 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 17 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története Klisa település a középkorban még nem létezett, viszont a közvetlen közelében feküdt Bokolya, vagy más néven Bokolyavásár városa. Középkori Szent Margitnak szentelt templomának romjai még 1702-ben is látszottak. Bokolya első írásos említése IV. Béla magyar király 1250-ben kelt, a Zsadány nembeli Ivánkának kiadott adománylevelében „Bakalha” alakban történt. Ezt az adományozást egy 1266-os oklevele is megerősíti. A templomot 1333-ban említi a pápai tizedjegyzék. 1435-ben „Poss. seu opp. Bakolya”, illetve „Bokolyawasar”, 1455-ben „Poss. Bokolya”, 1470-ben „Bokole” néven említik. Velike várának uradalmához tartozott. 1435-ben 26 jobbágytelke volt, vásártartási joggal is rendelkezett. Feltehetően az 1532-es hadjárat során pusztította el a török.
A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv szerbek települtek ide megalapítva a mai települést. 1698-ban „Dedina Kliza” néven 2 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klissa” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 325. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven 6 házzal és 54 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
1857-ben 33, 1910-ben 74 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakossága szerb nemzetiségű volt. 2001-ben már nem volt állandó lakosa.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 33 39 37 50 72 74 137 71 57 60 46 29 11 13 0 0
Jegyzetek
Források Velike község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései