thumb|260px|17. századi festmény Tomüriszról
Tomürisz (kelet-iráni: Tahmirih, „Bátor”F. Altheim und R. Stiehl, Geschichte Mittelasiens im Altertum (Berlin, 1970), pp. 127–8) a masszaget szövetség ászi királynője volt; a mai Türkmenisztán, Afganisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán egy részén uralkodott.Karasulas, Antony. Mounted Archers Of The Steppe 600 BC-AD 1300 (Elite). Osprey Publishing, 2004, , p. 7.Wilcox, Peter. Rome's Enemies: Parthians and Sassanids. Osprey Publishing, 1986, , p. 9.Gershevitch, Ilya. The Cambridge History of Iran (Volume II). Cambridge University Press, 1985, , p. 48.Grousset, René. The Empire of the Steppes. Rutgers University Press, 1989, , p. 547. Hérodotosz szerint Tomürisz győzte le és végeztette ki II. Kurus perzsa királyt, az Óperzsa Birodalom alapítóját.
Története Tomürisz és fia Szpargapiszész is iráni származásúak, mivel először görög források írtak róluk, a nevük hellén formája használatos leginkább.
Számos görög történetíró megírta Tomürisz legendás történetét, mely szerint a királynő legyőzte a területe meghódítására érkező II. Kurus perzsa királyt és lefejeztette. Az első klasszikus történetíró, aki lejegyezte a történetet, Hérodotosz volt az i. e. 5. században, de Sztrabón, Polüainosz, Cassiodorus, valamint Iordanes is említi, utóbbi a Getica (A gótok eredete és tettei) című művében. Hérodotosz szerint Kurus először csapdába csalta a masszagétákat, hátrahagyott egy tábort bőséges lakomával és borral, és mikor a masszagéták seregének egyharmada itt álomba merült (mert nem voltak hozzászokva a borhoz), lecsaptak rájuk és többségüket foglyul ejtették, köztük a sereg vezérét, Tomürisz fiát, Szpargapiszészt is, aki felébredvén szégyenében öngyilkos lett (Hérodotosz: 1.211). Tomürisz ezt követően minden erejével azon volt, hogy legyőzze Kurust, a második csatában a masszagéták kerekedtek felül és lemészárolták a perzsákat. Kurus is a harctéren esett el, Tomürisz megkerestette a testét, levágatta a fejét és egy vérrel teli tömlőbe mártotta: „Bár élek és győztem, mégis megöltél engem, mert fiamat csellel elfogtad, ezért, ahogy megígértem, kielégítem vérszomjadat!” (Hérodotosz: 1.214). Xenophón szerint azonban saját ágyában halt meg békében.
Megjelenése a művészetekben William Shakespeare VI. Henrik című drámájában Auvergne grófnője így szól:
Tomürisz történetét számos ismert művész megörökítette, köztük Rubens, Allegrini, Luca Ferrari, Mattia Preti, Gustave Moreau vagy Severo Calzetta da Ravenna.
Több író, költő is feldolgozta a történetet, többek között Halima Xudoyberdiyeva üzbég költőnő.
A Kazakhfilm stúdió filmet forgat Tomüriszről Almira Turszin (Альмира Турсын) színésznő főszereplésével.
Tomürisz a Civilization VI című videójátékban a szkíták uralkodónője.
Az A Sound of Thunder amerikai metalegyüttes 2018-as It Was Metal című albumán szerepel egy Tomyris című dal, melyet a történelmi személyiség ihletett.
Névadóként Tomüriszről nevezték el a tomyris közép-ázsiai lepkefajt, valamint az 590 Tomyris kisbolygót.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Konrat Ziegler: Tomyris. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Bd. VI A,2, J. B. Metzler, Stuttgart 1937, Sp. 1702–1704. Tomyris. In: Eric M. Moormann, Wilfried Uitterhoeve: Lexikon der antiken Gestalten. Mit ihrem Fortleben in Kunst, Dichtung und Musik (= Kröners Taschenausgabe. 468. kötet). Kröner, Stuttgart 1995, , 684–687. oldal
Kategória:Ókori uralkodók Kategória:I. e. 6. századi személyek Kategória:Ázsiai királynők