Kamza alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, Tirana közvetlen északnyugati szomszédságában, a főváros elővárosi övezetének része. Tirana megyén belül Kamza község része. Székhelye Kamza, további települései Bathorja, Bulçesh, Frutikultura, Laknas, Valias és Zall-Mëner. A 2011-es népszámlálás alapján a Tiranával mára összeépült alközség népessége , ezzel Albánia hatodik legnépesebb városkörnyéke. Kamza a felsőfokú mezőgazdasági képzés albániai központja, Valiasnál pedig a közép-albániai szénvidék egyik legjelentősebb lignitkészlete található.
Fekvése Kamza alközség a Lezha–Tiranai-síkság kistája, a Tiranai-sík északnyugati részén, a Tërkuza és a Tirana folyók közén fekszik. Áthalad rajta a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal összekötő SH1-es jelű főút.
Története és nevezetességei Laknas falu területéről a 20. század elején Carl Patsch osztrák régész írta le egy római kori épület romjait, amelyet éremlelete alapján az századra datáltak, Valias határában pedig egy i. sz. 1–2. századi sírkő került elő.
A vízjárta, ritkán lakott terület legfontosabb települése Kamza volt, amelyet 1431-ben említették először a források, és a 18. századig többször elpusztult. 1830 körül a Toptani család birtoka lett a terület, akik megkezdték a vidék betelepítését, 1882-ben pedig helyőrséget is létesítettek Kamzában.
1922. március 8-án Valiasnál került sor a kormány ellen lázadó gerillaparancsnok, Elez Isufi és a kormánycsapatok közötti fegyveres összetűzésre, amelynek során a kormányerők vezetője, Meleq Frashëri életét vesztette. Parashqevi Qiriazi először 1922-ben nyitotta meg leányiskoláját Kamzában, amely rövid működés után bezárt, de 1927-ben újranyitották és 1933-ig biztosított képzést az albán lányoknak. 1951-ben az egykori iskola épületeiben kezdte meg működését a Mezőgazdasági Főiskola, amely ma Tiranai Mezőgazdasági Egyetem néven működik és kampusza itt található. Az agrárképzéssel párhuzamosan a 20. század második felében Kamzában megszervezték a Vörös Csillag (Ylli i Kuq) mintagazdaságot, amely a főváros lakosságát látta el mezőgazdasági terményekkel, Valiasnál pedig az 1970-es években nyitották meg az ország akkor legkorszerűbb, fagyasztásos aknamélyítéssel művelt lignitbányáját.
Az 1991-es rendszerváltás idején a terület falvai Tirana agglomerációs települései közé tartoztak. Ezt követően azonban megindult a vidéki lakosság nagy arányú migrációja a főváros felé, és 2011-re a Tiranával összeépült alközség lakossága ötszörösére duzzadva elérte a 66 ezer főt.
Jegyzetek
Források
Kategória:Albánia alközségei