Biškupci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése Pozsegától 13 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Doljanci, Sztrazsemlye és Draga között, a Stražemanka-patak partján fekszik.
Története A területén talált történelem előtti leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta laktak emberek. Majur nevű régészeti lelőhelyén további ókori leletek kerültek elő. Josip Buturac szerint a település már a középkorban is létezett. Nevét onnan kapta, hogy egykor a pécsi püspökség birtoka volt. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki nem említi. A térséget 1532-ben szállta meg a török. Az 1545-ös török defterben „Biskupac” néven szerepel. A horvát katolikus lakossága volt. 1698-ban „Biskupczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1705-ben 15 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Biskupczi” néven látható.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biszkupczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 60. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biszkupcze” néven 49 házzal és 286 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829. 1857-ben 278, 1910-ben 335 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 90%-a horvát, 6%-a cseh, 2%-a magyar, 1%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 354 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 278 306 290 305 329 335 373 388 385 424 424 433 367 344 359 354
Nevezetességei A daruvári Jankovich család a 18. században kastélyt építtetett a településen. Az építéshez nagyrészt a közeli Sztrazsemlye várának romjait használták fel. A kastélyt 1918-ban a helyi parasztok gyújtották fel.
Oktatás A településen a velikei Ivan Goran Kovačić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források Velike község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. A Građevinar folyóirat 2005. évi 2. száma. A község rendezési terve
További információk Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései