Radovanci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 12, közúton 14 km-re északra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, a Radovanka-patak völgyében, Velike és Potočani között fekszik.
Története Radovanci területe már ősidők óta lakott. Határában a Papuk-hegység lejtőin az újkőkori Sopot kultúra népéhez tartozó leleteket találtak.Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte. A település területén több, régóta ismert ókori régészeti lelőhely található. A legkorábbi leletek 1922-ben a falutól keletre fekvő szőlőben talajforgatás közben kerültek elő. 1976-ban régészeti feltárást végeztek itt, melynek során három 4. századi falazott, csontvázas római sírt tártak fel. 1982-ben csatornázás munkálatai közben a Radovanci hegy lábánál 4. századi falazott gyermeksírt találtak. A feltárt sírok nyilvánvalóan egy 4. századi római temető részei voltak. A Pozsegáról Velikére vezető gyorsforgalmi út nyomvonalának régészeti feltáró munkái során sok ókori cseréptöredéket, kő- és tégladarabokat, márványtöredékeket találtak, melyek egy római település maradványai voltak. Az ugyanitt talált középkori cseréptöredékek bizonyították, hogy a település a középkorban is lakott volt.
A középkori radovanci birtok határai messze túlterjedtek a mai településen. A település neve 1250. július 5-én szerepel először írásos forrásban IV. Béla magyar királynak a Zsadány nemzetséget a velikei birtokban megerősítő oklevelében. A következő oklevél Mária királynénak 1266-ban kibocsátott oklevele, melyben a Hontpázmány nembeli Mihály ispánnak Cernik és Radovanci („Terra Rodouanch”) birtokait adományozza. Az oklevél pontosan leírja a birtokok határait. Ekkor a radovanci birtok szomszédai Ivánka fiai Benedek és Aladár, valamint más velikei nemesek voltak. A velikei birtoktól a Veličanka és a Radovanka-patak („rivulum Radovanchycha”) választotta el. A település két részből, Felső- és Alsó-Radovanciból állt. 1324-ben az itteni birtok egy része „Roduach” néven szerepel radovánci Demeter fia Aladár birtokaként.Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine. A 14. és 15. században Radovanci neve többnyire személynevekben fordul elő, de 1421-ben Kővár tartozékai között említenek egy „Radovanch” nevű birtokot, mely azonos lehet a településsel.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
A török 1532-ben fogllata el. Megemlíti az 1545-ben készült török defter is.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Radovanczi” néven 21 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 37, 1730-ban 40, 1746-ban 60 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Radovanczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radovanczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 457. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radovanczi” néven 91 házzal, 788 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829. 1857-ben 610, 1910-ben 455 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 4%-a cseh, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 483 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 610 501 410 395 436 455 487 541 502 509 508 143 434 502 517 483 Nevezetességei A falutól keletre fekvő Radovanac nevű dombon 1922-ben új régészeti lelőhelyet azonosítottak. A szőlőültetvényben talajforgatás során, találták meg az első régészeti leletet. A régészeti feltárások 1976-ban három, a 4. századból származó, csontvázas falazott római sírt dokumentáltak, mely egy ősi nekropolisz része volt. A Radovanac-domb keleti lábánál csatorna ásása során 1982-ben egy kicsi, téglával burkolt a 4. századi gyermeksír került elő. Őskori és középkori leleteket is rögzítettek a helyszínen. A helyszín folyamatos mezőgazdasági művelésnek való kitettsége a lehető leghamarabbi, tervszerű kutatást igényel.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1978.
Oktatás A településen a velikei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport A településen golfpályát építettek.
Jegyzetek
Források Velike község hivatalos honlapja Bus.hr: A község nevezetességei Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései