Éliás Tibor (Budapest, 1953. május 18. –) magyar operaénekes (tenor), előadóművész, kiadóalapító.

Életút Énektanárai: Gencsy Sári, Zsolnay Hédi, Simándy József, majd hivatásos előadóművészi vizsgákat tett. 1987-ben A kecskeméti Katona József Színházban Lehár Luxemburg grófja címszerepében debütált. 1991-ig a debreceni Csokonai Színház magánénekese. Azóta sokfelé énekel itthon és világszerte. Számos dalt, nótát írt többnyire egyedül, de vannak közös szerzeményei is, melyeket ő maga és KOVÁCS ERZSI, KALOCSAI ZSUZSA, MÁTÉ OTTILIA, EGRI JÓZSEF és mások énekelnek.

Szerepei G. Bizet: GYÖNGYHALÁSZOK – Nadir Lehár: LUXEMBURG GRÓFJA címszerep Kálmán: MARICA GRÓFNŐ – Török Péter Erkel: HUNYADY LÁSZLÓ – mindkét Hunyadi szerep Donizetti: LAMMERMORI LUCIA – Ravenswood Edgar ifj. Johann Strauss: A CIGÁNYBÁRÓ – Barinkay Sándor Erkel Ferenc: BÁNK BÁN – Bánk és Ottó Kálmán: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ – Edvin J. Straus: DENEVÉR- Eisenstein Dvorzak: RUSZALKA – Herceg Bizet: DIE BANDITENSCTRAIFE – (németül) Rablóvezér Kodály: HÁRY JÁNOS

Az operett és a magyarnóta megbecsültségének elősegítése érdekében több díjat alapított. Elsőként – 2000-ben, megkereste az Operettszínház igazgatóit, hogy ne csak haláluk után legyünk hálásak a kitűnő művészeink sok évtizedes munkásságáért, de még életükben adjuk át nagy elismerésünket, az általuk alapított OPERETT ÉLETMŰ-DÍJAT! Örömmel fogadta Éliás javaslatát Sárdy Mihály és Kerényi Miklós Gábor igazgató és az ötletből valóság lett! Elsőként ZENTAY ANNA kapta meg az OPERETT ÉLETMŰ-díjat 2001-ben, azóta minden év október 24-én, Kálmán Imre születése napján és Lehár Ferenc halálának napján adjuk át az operett gyémántos csillagainak ezt az elismerést a Musica Hungarica Művészeti Kiadó támogatásával. Pár évvel később, 2017 óta a magyarnóta énekesek kívánságára Éliás Tibor létrehozta a MAGYARNÓTA ÜNNEPNAPJÁT, amikor a legkiválóbb nótaénekesek és zenészek kapnak (a már díjazottak javaslatai alapján) DANKÓ PISTA ÉLETMŰ-díjat.

A kultúrmecénás ÉLIÁS TIBOR 1989-ben alapította meg a MUSICA HUNGARICA Művészeti Kft-t, amely számos jelentős CD-felvételt készített az akkori énekesekkel. Az első lemezük, – mely az utolsó bakelit korong lemez volt, – az OPERETTPARÁDÉ című, MAKLÁRY LÁSZLÓ vezetésével, a kor legkiválóbb énekeseivel magyar és német nyelven jelent meg. Az akkor még működő HUNGAROTON átvette a német nyelvű lemez, majd a cd külföldi forgalmazását! A kiadó legnagyobb vállalkozása az Erkel Ferenc kilenc operájából az a három komplett opera, amelyet a hálás utókor még soha nem jelentetett meg: az ISTVÁN KIRÁLY 2000-ben, a BÁTORI MÁRIA 2001-ben és a BRANKOVICS GYÖRGY 2002-ben került a zenerajongók kezébe. A kiadás fontosságát és precizitását jelenti, hogy mindhárom opera HÉT nyelvű – ajándék – szövegkönyvvel gazdagodott, hogy a világ ismerje meg a magyar operákat is...! (Jellemző, hogy ezekben a saját kiadású operákban Éliás Tibor nem osztott magának semmilyen énekes szerepet – pedig a teljes kiadási költséget Ő finanszírozta!)

Éliás Tibor agyát és szívét megmozgatta, hogy a legnagyobb magyar operettszerző 120. születésnapjára megjelenteti a szerző legsikeresebb, legnépszerűbb dalainak gyűjteményét KÁLMÁN IMRE – OPERETT JUBILEUM dupla cd-t, melyen szintén az OPERETTSZÍNHÁZ zenekara és az archív felvételen más zenekarok játszanak a legkiválóbb énekeseket kísérve. A kiadvány itt is gazdagodott a HÉT nyelvű szövegkönyvvel! Amikor KÁLMÁN YVON, Kálmán Imre legkisebb lánya meglátta és meghallgatta a dupla CD-t, kijelentette, köszönőlevelében megírta, hogy "A legszebb, leggazdagabb Kálmán Imre CD-t hálásan köszönöm az operettrajongók nevében is!" Természetesen a MAGYAR OPERETT NAPJÁRA ide repült az USA-ból, hogy velünk együtt ünnepeljen a világ legjobb Operettszínházában... a legszebb OPERETT CD átadására!

Könyvei Mézeskönyv – Apiterápia a gyakorlatban. Kézikönyv az egészséges, hosszú élethez A méhkaptár termékeinek részletes ismertetése, egészségre gyakorolt hatásaira... Érdekes, hasznos, "izgalmas szakkönyv" mindenki számára. Éliás Tibor, mint természetgyógyász, az Apiterápia nagy szakértője (Apiterápia – a méhészeti termékekkel történő tudomány nemzetközi gyűjtőneve);

Rejtély – Kovács Erzsi című érdekes, olvasmányos, életrajzi könyvet írt Tibor a hányatott sorsú, de nagyszerű énekesnőről és korának művészvilágáról, a híres focistával élt életükről, "mesterségesen" összetört életükről... Érdekes, hogy a könyvön nincs feltüntetve az író,- a szerző neve, csak a szerkesztőé (lektor), Csemer Gézáé, hiszen a művésznő ragaszkodott ahhoz, hogy a könyv végén külön fejezetben méltassa jó barátja, kollégája és slágerdalai egy részének szerzője őszinte dicséretét... A jóbarát, az író Éliás pedig azt mondta a művésznőnek, hogy "Vagy kiírjuk, hogy én írtam a könyvet, vagy a végén marad az általad javasolt kis méltatás, amit Te írtál rólam... Kovács Erzsi ragaszkodott hosszú évtizedes barátja nyilvános elismeréséhez, köszönetéhez, – Éliás pedig lemondott az írói elismeréséről... Éliás Tibor írta Kovács Erzsinek többek között a Sláger az életem, a Kerestem a boldogságot, a Lágyan dalol a szél, a Könny szökött a szemembe, ... és a neve napjára írt Erzsike című dalokat is... Erzsike, sajnos már nem énekelhette el a neki írt két új dalt, például a Maradj velem... és – pedig szerette és kérte is a bossa nova stílust... így későn született meg Éliás Tibor "neki" írt utolsó dala, a Csalódni kell... című, amit még Erzsikének írt. Nyugodj békében!

Éliás Tibor több, mint 100 dalt írt, kb 80 hanglemezt adott ki – olyan művészekét is, akiknek nem lett volna lemezük, ha Ő nem adja ki azt. Pl. Kishonti Ildikó, Farkas Bálint, Orosz Nelly, Soproni Sipőcz József, Endrődi Éva, Berentei Péter, Hazadi Zsuzsa, Varga György és mások. Az 1989-ben önmaga alapította a MUSICA HUNGARICA MŰVÉSZETI KIADÓ -t A magyar zene kiadója címmel – minden kiadványát igényes kivitelben jelentette meg. Éliás Tibor saját költségén adta ki Erkel Ferenc addig még soha ki nem adott három operáját HÉT nyelvű szövegkönyv mellékletével, a Kolozsvári Magyar Színház és Opera zenekarával. Karmester és a partitúrák "rendezője", felkutatója: MOSSÓCZY VILMOS, zenei rendező, karmester: ALPÁR TIBOR, hangmérnök: HORVÁTH KÁROLY és HORVÁTH TAMÁS, producer, design, tipográfia: ÉLIÁS TIBOR. Az első kiadott operalemez 2000 októberében jelent meg. Erre az alkalomra az "ősbemutató" színhelyére, a Budapesti Állami Operaházba Éliás Úr meghívta a Kolozsvári Állami Magyar Opera által bemutatott opera előadást, hogy több, mint 100 év után a hazai opera rajongók élőben lássák, hallgassák ezt a kitűnő ERKEL remekművet! (Éliás Úr a három operalemez kiadásait és a budapesti bemutató teljes költségeit állami támogatás nélkül finanszírozta – igaz, köszönetet sem kapott érte!) A második, általa finanszírozott opera, a BÁTORI MÁRIA – szintén 7 nyelvű szövegkönyvvel, 2001-ben került kiadásra, majd a harmadik hiányzó Erkel opera lemez, a BRANKOVICS GYÖRGY, 2002-ben került megjelenésre, szövegkönyvvel.

Érdekesség, hogy bár Éliás Tibor hivatásos operaénekes, – egyik műben sem énekel, mert nem akart magának "protekciót" adni... Azt remélte, csak talál megoldást a negyedik – a DÓZSA GYÖRGY kiadásra, de sajnos, erre már nem maradt fedezete.

Éliás Tibor 5 évig volt az Országos Trianon Társaság elnökhelyettese, ekkor írta a TRIANON HIMNUSZA – Szent hazám című szerzeményét, amit Dr DRÁBIK JÁNOS, az Országos Trianon Társaság elnöke felkérte Éliás Tibort az Ő helyettesévé, az Artisjus-díjas zeneszerző-szövegíró megírta ezt a Himnuszt, amit a Társaság a Közgyűlésen el is fogadott! 2019 óta a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének felkért elnöke... tele tervekkel, de támogatás nélkül ez sem mehet úgy, ahogy kellene...

Éliás Tibor nem unatkozott élete során, – többek között 1980-tól 2009-ig tulajdonosa volt a szentendrei, világhírű, Kelet-Európa első magán kávéházának, a Duna-menti szentendrei Nosztalgia Kávéháznak, ahová "sikk" volt betérni egy különlegességre, a hazánkba érkező hírességeket ide hozták gyönyörködni a gyönyörűen létrehozott – dalmát hangulatú belsőudvaros, emeletes házba, ahol az udvaron a kerthelyiségben a kávé-, ital és süteménykülönlegességek mellett, esténként itt működött a háború utáni első "magánszínház", a Miniatűr Színpad. A kor sztárművészei léptek itt fel. Hatalmas siker volt G. B. Shaw KEDVES HAZUG c. kétfelvonásos színdarabja Tolnay Klári és Mensáros László előadásában, majd Karinthy Ferenc DUNAKANYAR című darabját mutatták be, 1980-ban Ruttkai Éva és Sztankay István előadásában. Az eltelt 30 év alatt számtalan kulturális műsort, zenei estét láthatott itt a közönség, de sajnos technikai okokból 2008-ban be kellett zárni a Házat! Mivel Tibor gyermekkora óta gyűjtötte a vendéglátás ereklyéit is, az épület emeletén létrehozta a Dobos Édesség- és Kávétörténeti Múzeumot közel tízezer relikviával, – köztük a Dobostorta eredeti, Dobos C. József által írt receptúrával és több évszázados nagy gasztronómiai könyveivel együtt amit maga gyűjtött. Sajnos, 2009-ben egy vízbetörés miatt "elpusztult" a Kávéház és a Múzeum,- így a Házat 30 év működés után be kellett zárni és az épületet is eladta. (Az új tulajdonos mostanság igyekszik felújítva újra megnyitni. A múzeum anyaga "ideiglenesen" ott maradt ám a múzeum felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét, anyagát közben ellopták!)

A MUSICA HUNGARICA Művészeti Kiadója ma is él, így 2002-ben KÁLMÁN IMRE JUBILEUM című dupla cd-lemezt is kiadta. KÁLMÁN YVON, a híres zeneszerző legkisebb lánya, erre a bemutatóra haza jött Amerikából. Amikor meglátta a csodaszép lemezt és azt meghallgatta, boldogan köszönte meg és kijelentette, "EZ MINDEN IDŐK LEGSZEBB KÁLMÁN LEMEZE!" A dupla CD-n Kálmán kilenc, nagy sikerű operettjének legszebb részleteit válogatta Éliás Tibor, a BUDAPESTI OPERETT SZÍNHÁZ Zenekarát MAKLÁRY LÁSZLÓ ZENEIGAZGATÓ dirigálja, énekelnek a Színház művészei, néhány vendég énekes és néhány archív felvétel. (Éliás Úr itt már énekel...)

Éliás Tibor nagyon sok dalt írt zenét, szöveget, melyből többet maga is énekel. Ezen tevékenységének elismeréseként 2019-ben Artisjus-díjat kapott.

Diszkográfia

Pest-Budai mulatós kuplék, vidám dalok 1990-ben. Nápolyi dalok – Szorentói emlékek... Baranyi Ferenc fordította a dalokat eredeti, nápolyi nyelvezetből 1999. Férfikönnyek – Tibor saját szerzeményei 2006. Ne búsulj pajtás! – saját új szerzemények, énekelnek: Éliás Tibor, Gránát Zsuzsa, Egri József, Bor-Fejérváry Peti, kísér a Rajkó és a Kuti Róbert zenekara. 2021.

Jegyzetek

Források

Kategória:1953-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Magyar operetténekesek