bélyegkép|A korszak első konzolja, az Xbox 360 Hetedik generációs videójáték-konzoloknak nevezik összefoglaló néven azokat a játékkonzolokat, amelyek 2005 után jelentek meg. A generáció első tagja a 2005. november 22-én megjelent Microsoft Xbox 360 volt. A Microsoft konzolját egy évvel később, 2006. november 17-én a Sony PlayStation 3 (PS3), november 19-én a Nintendo Wii követte. Mindhárom konzol egyedi, új technológiákat vonultatott fel. Az Xbox 360 elsőként volt képes a játékokat valódi HD felbontásban renderelni, valamint HD DVD meghajtót tartalmazott. A PlayStation 3 ezzel szemben a HD-DVD ellenfelének tekintett, ám annál sokkal modernebb Blu-ray meghajtót tartalmazott. A Nintendo elsődlegesen a kontrollerek mozgásérzékelővel való felszerelését tűzte ki célul, így a Wii használatával a játékosok a valóságban tett mozdulataikkal irányíthatták a játékokathttp://www.analog.com/en/press-release/May_09_2006_ADI_Nintendo_Collaboration/press.html. A hetedik generációra a videojáték-konzolok az IT piac meghatározó szereplőjévé váltak, 2007-re pedig a konzolok tették ki a világ számítástechnikai eszközeinek 25%-át.

A Nintendo példáját követve a Sony 2010. szeptemberében piacra dobta a PlayStation Move című kiegészítőjét, amely a Wii-hez hasonló mozgásérzékelést tett lehetővé. A Microsoft két hónappal később, 2010. novemberében tette elérhetővé a Kinectet, ami a Wii-vel és a Move-val ellentétben kontroller nélkül, mozgásérzékelő kamerák használatával tette lehetővé, hogy a játékosok a mozdulataikkal irányítsák a játékokat. A Kinectből az első 60 nap alatt közel nyolcmillió darabot adtak el, ezzel bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, mint a "leggyorsabban fogyó elektronikus eszköz". balra|bélyegkép|Első generációs PlayStation Portable A kézikonzolok között hamarabb indult el a hetedik generáció, mint az otthoni társaiknál. 2004. novemberében jelent meg a Nintendo DShttp://www.n-sider.com/contentview.php?contentid=515, majd ezt követte decemberben a PlayStation Portable (közkeletű nevén PSP). A Nintendo DS érintőképernyőt, beépített mikrofont kapott, és támogatta a vezeték-nélküli internetelérést. A PSP volt az első olyan kézikonzol, amely optikai lemezeket használt elsődleges tárolási formaként, a Sony által fejlesztett Universal Media Disc-et (UMD), mely 1,8 GB adatot képes tárolni. A Sony a később megjelenő PS3-hoz hasonlóan nemcsak videojáték-konzolnak, hanem multimédiás eszköznek is szánta a PSP-t, amely képes volt zenéket és videókat lejátszani, valamint képeket tárolni, továbbá össze lehetett kapcsolni PlayStation 3, PlayStation 2, vagy más PSP konzolokkal. Mindkét konzol hatalmas sikert aratott, azonban a PSP eladási számai sokáig le volt maradva a Nintendo DS mögött.

Számos érdekes konzol is megjelent ebben az időszakban, mint a közösségi adakozásból fejlesztett, de végül nagyot bukó 2013-as Ouya. Megjelentek az úgynevezett mikrokonzolok is, mint az Nvidia Shield TV, az Amazon Fire TV, a Mojo, a Razer Switchblade, a GamePop, a GameStick, és a Steam Machine, ezek azonban a szó szoros értelmében véve nem igazi konzolok.

A hetedik generáció vége a 2010-es évek elején kezdődött, amikor a Nintendo csökkentette a Wii gyártási mennyiségét. 2014-ben a PlayStation Portable, 2016-ban az Xbox 360, 2017-ben pedig a PlayStation 3 gyártása állt le, nagyjából egy időben a Wii-vel. A nyolcadik generáció 2011-ben indult el a Nintendo 3DS megjelenésével.

Otthoni videojáték-konzolok

Microsoft Xbox 360 Bővebben: Xbox 360

A Microsoft Xbox 360 hatalmas piaci előnyre tett szert a megjelenésekor, köszönhetően a stabilan működő Xbox Live online szolgáltatásnak, és a riválisaihoz képest 1 évvel korábbi megjelenésnek. Európában és Észak-Amerikában még a PlayStation 3 és a Wii megjelenése után is nagyon erős eladási számokat produkált. Elődjéhez hasonlóan Japánban nem lett túl népszerű, mivel kevés ottani piacot célzó játék jelent meg rá.

A korai megjelenést néhány technikai probléma kísérte, például a korai Xbox 360-ra portolt játékokban. A legismertebb műszaki probléma a "Red Ring of Death" (RRoD), valamint az E74-es hibakód volt. A RRoD egy, vagy több hardver meghibásodását jelezte, mely az esetek többségében javíthatatlan volt, a konzol pedig nem jelenített meg hibaleírást a kijelzőn. Az E74-es hibakód egy alkatrész meghibásodását jelezte, valamint a konzol információt jelenített meg a képernyőn. A Microsoft meghosszabbította a jótállási időt, valamint költségek nélkül kicserélte a hibás konzolokat.

Mivel rengeteg játék jelent meg mind PS3-ra, mind Xbox 360-ra, az elődeikhez hasonlóan itt is verseny alakult ki közöttük, a két konzol összehasonlításával. A PS3 az akkor még ritkának számító Blu-ray formátumot használta, az Xbox 360 pedig az általános DVD9-et. Ennek köszönhetően az Xbox 360 gyártási költségei alacsonyabbak voltak a Sony konzoljánál, továbbá növelte kezdeti előnyét az a tény, hogy a Windowson alapuló rendszerére sokkal könnyebb volt a fejlesztés.

2007 első felére az Xbox 360-ból 11,6 millió darabot szállítottak le, azonban az eladási számok 60%-kal csökkentek, miközben a Wii felzárkózott, a Sony pedig bejelentette a PlayStation 3 árcsökkenését. A Microsoft erre válaszként az ígértnél korábban dobta piacra a Halo 3-at 2007 szeptemberében, ennek köszönhetően abban a hónapban sokkal többet adtak el a konzolból az észak-amerikai piacon, mint Wii-ből.

Az Xbox 360 ezután a magas-horderejű címekre koncentrált, például a Halo franchise-hoz készülő kiegészítőkre, és további játékokra. A 2007-es Game Critics Awards 38 díjra jelölte az Xbox 360-at, melyből 12-t nyert meg – többet mint bármelyik másik konzol. A 2008-as Game Developers Conference rendezvényen a Microsoft bejelentette, hogy több mint ezer játék várható Xbox 360-ra még az év vége előtt. A konzolra olyan játékok is megjelentek, melyek eredetileg PS3 exkluzív címek lettek volna, többek között a Devil May Cry, az Ace Combat, a Virtua Fighter, a Grand Theft Auto IV, a Final Fantasy XIII, a Tekken 6, a Metal Gear Rising: Revengeance és az L.A. Noire.

2010 novemberében jelent meg a Kinect. A Kinect nem igényelt kontrollert, helyette a játékos viselkedhetett "kontrollerként". A megjelenés utáni 60 napban nyolcmillió darabot adtak el, ezzel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, a "leggyorsabban fogyó elektronikai eszköz" cím alatt. A 2010-es E3-on a Microsoft bemutatta az új Xbox 360-at, az Xbox 360 S-t, azaz a konzol "slim" változatát. A 2013-as E3-on jelentették be az Xbox 360 E megjelenését, az utolsó X360 modellt, melyet az Xbox One követ. A 360 E egy négyszögletű dizájnt kapott, hasonlóan a későbbi Xbox One-hozhttp://www.microsoftstore.com/store/msusa/en_US/pdp/Xbox-360-4-GB-Console/productID.282125500.

PlayStation 3 Bővebben: PlayStation 3 bélyegkép|PlayStation 3 FAT és Slim modellek, valamint egy Dualshock 3 kontroller. A Sony PlayStation 3 2006. november 11-én jelent meg Japánban, majd november 17-én az Egyesült Államokban és Kanadában. A konzol új technológiái, a Cell mikroprocesszor és a Blu-ray meghajtó bonyodalmakat okoztak a gyártás során, késleltetve az európai megjelenést. 2006. decemberében bejelentette a Sony, hogy a gyártási problémákat orvosolták. A piaci elemzők és a Sony vezetősége tudta, hogy a PlayStation 3 és a Blu-ray sikere szoros kötelékben állnak egymással. Rich Marty, a Sony Pictures Home Entertainment egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy "A PS3 számára létfontosságú a Blu-ray sikere". Phil Harrison szerint a konzol sikere garantált volt, köszönhetően "a Blu-ray lemezek piaci növekedésének".

A PlayStation 3 egy 3,2 GHz órajelű, 8 magos Cell Broadband Engine processzort tartalmazott, melynek 8 magjából 7-et használt a rendszer, az utolsó, tartalékmag pedig az előbbiek meghibásodása esetén kiváltotta az egyik magot. A megjelenítésért egy NVIDIA RSX nevű GPU felelt, mely 256 MB, dedikált GDDR3 memóriával rendelkezett. (ez azt jelenti, hogy az Xbox 360-al ellentétben, a GPU nem osztozik a rendszermemóriával). A rendszer 256 MB, XDR RAM-ból gazdálkodhatott. A konzol képes volt 1080p, azaz FullHD felbontásban futtatni játékokat, sőt, egyes játékok képesek ezen a felbontáson 60 képkocka/másodperc sebességgel futni, például a Gran Turismo 6.

A Sony biztosította a konzolra készülő új játékokat a saját franchiseaival, többet közt a már jól ismert Gran Turismo és a God of War szériákkal, és több, nem saját fejlesztők által készített, de exkluzív játékokkal, például a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots, Yakuza 3 és Valkyria Chronichles címekkel. Voltak játékok, melyek eredetileg PlayStation-exkluzívnak számítottak, vagy szorosan kötődtek a konzolhoz, azonban más platformokra is megjelentek, például a Devil May Cry és az Ace Combat. A korábbi Grand Theft Auto részek eredetileg "időzített" exkluzívok voltak a PlayStation 2-n, mielőtt megjelentek más platformokra, például Xbox-ra, hónapokkal később, azonban a Grand Theft Auto IV egyidőben jelent meg Xbox 360-ra és PlayStation 3-rahttp://www.gamespot.com/xbox360/action/grandtheftauto4/news.html?sid=6151640&mode=all. Más, PS3 exkluzívnak bejelentett címek is megjelentek Xbox 360-ra, többek közt az Assassins's Creed, a Bladestorm: The Hundred Years' War, és a Fatal Inertia. A Sony a vártnál alacsonyabb eladásokat, az exkluzív címek elvesztését, a konzol magasabb árát és a készlethiányt okolta a konzol gyér sikeréért.

A konzol ára volt az egyik legkomolyabb faktora annak, hogy kevéssé volt népszerű, ezért 2007 júliusában a Sony bejelentette árcsökkenését, 100 dollárral. Ez csak a 60 GB-os modellekre volt érvényes Észak-Amerikában, ahol ez a modell már nem volt gyártásban. Október 18-án bejelentették a 80 GB-os modell árcsökkentését, illetve egy új, 40GB-s modellt, amely jóval kedvezőbb, 400 dolláros árcímkét kapott, és november 2-án jelent meg, viszont az új változat már nem támogatta a PlayStation 2 játékokat. Pár hét leforgása alatt a 40 és 80 GB-os modellek eladási számai 192%-kal emelkedtek. 2008. novemberében jelent meg a 160 GB-os modell, 2009. augusztus 18-án pedig bejelentették a PlayStation 3 Slim változatot. A PS3 Slimből kevesebb, mint egy hónap alatt 1 millió darabot adtak el, ennek hatására a Sony egy 250GB-os slim modellt adott ki szeptember elején. Később már 320 GB-os háttértárral is elérhető lett a konzol. bélyegkép|PlayStation 3 Super Slim 2012. szeptemberében a Sony egy újabb, még könnyebb változatot jelentett be, a Super Slimet, CECH-4000 kód alatt. A 2012. év végén megjelent konzolt 250 vagy 500 GB-os merevlemezzel lehetett megvásárolni, valamint Európában elérhető volt egy 12 GB-os, flash memóriával szerelt változat, melyhez később igény szerint lehetett vásárolni SATA 2-es HDD-t, legfeljebb 1 TB-ig, vagy akár SSD-t, ehhez azonban szükséges egy HDD beépítő keret, mellyel a 12 GB-os változat nem rendelkezik gyárilag. A Super Slim nagyjából fele akkora volt mint a FAT modell, mind súlyát, mind méreteit tekintve, valamint jelentősen csökkent a fogyasztása is. A lemezeket a korábbi, "elnyelős" megoldás helyett a konzol tetején lévő műanyag fedél alá kell behelyezni, amelyet egy gombbal lehet kinyitni, majd kézzel bezárni. A Super Slim volt az utolsó PS3 modell. 2016. októberében leállították az Egyesült Államokba való szállítást. Az utolsó PlayStation 3 konzol 2017. május 29-én, Japánban gördült le a gyártósorról.

Nintendo Wii

bélyegkép|Nintendo Wii