Hejőcsaba Miskolc egyik városrésze, egykor önálló község, amelyet 1945-ben csatoltak Miskolchoz. Az egykori önálló települést legelőször 1067-ben említik Soba névalakban. A mai Martinkertváros területének nagy része 1935-ig Hejőcsabához tartozott, ekkor vásárolta meg Miskolc városa.A mai Miskolcot alkotó települések. In: Dobrossy István, Fazekas Csaba (szerk.): Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére. Miskolc, 2002 Nevét a területén keresztülfolyó meleg vizű patakról kapta.
Címere Hejőcsaba címere vörös színű pajzsból áll, amelynek alapját zöld színű hármas halom képezi, amire egy ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson van egy sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A pajzson lévő hullámpólya a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs két oldalán lévő foszlányok színe a bal oldalon vörös és ezüst, a jobb oldalon kék és arany. A pajzs alatt lebegő szalagon HEJŐCSABA felirat áll.
Története A települést 1067-ben említik először, ekkor mint a Miskolc nemzetség birtokát. 1256-ig az e nemzetségből származó Panyit birtoka volt, aki ekkor lemondott Csabán levő birtokrészének elővételi jogáról a Miskolc nemzetség Gergelyföldi ágából való Munkucs fiai javára. A középkor folyamán malmok üzemeltek itt. A török hódoltság idején többször feldúlták, az 1600-as évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. századtól kezdve ismét fejlődésnek indult, és megjelentek a bormérő helyek. 1911-ben mészégető üzem jött létre a településen, ami elődje volt a 2011-ig, többször modernizált és bővített cementgyárnak. 1910. július 7. óta az akkor még önálló települést a régi 2-es villamosjárat kötötte össze Miskolccal, ez volt a város második villamosvonala, de 1960-ban megszüntették.[ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Mt_05_01/?pg=315 Dobrossy István: Miskolc története 5/1. 1918–1949.] p. 314 1945-ben Diósgyőr mellett Hejőcsaba volt a másik település, melyet Miskolchoz csatoltak, az elkövetkezendő 40 év folyamán még több másik is követte. Mára Hejőcsaba teljesen egybeépült Miskolccal, egységes részt képezve vele.
Fontosabb helyek Hejőcsabán egy római katolikus és egy református templom található. A cementgyár két hatalmas tornya uralja a látképet, a hozzá tartozó mészkőszállító szalag pedig átszeli a városrészt. Itt található a Gárdonyi Géza Művelődési Ház is, festői környezetben, amely az egykori Bárczay-kastélyban létesült. A leromlott állagú épületet 2007-ben teljesen felújították.Gárdonyi Géza Művelődési Ház
Egy oktatási intézmény van Hejőcsabán, a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda.
Ismert személyek Itt született 1859-ben Veres Sándor vándorszínész, operaénekes. Itt született 1879-ben Tordai Ányos író, irodalomtörténész, ciszterci szerzetes. Itt született 1894-ben Horváth Béla szemész, egyetemi tanár. Itt született 1921-ben Fabók János magyar mozdonyvezető, vasútépítő mérnök, országgyűlési képviselő. Itt született 1931-ben Ágoston István honismereti kutató, egyháztörténész, lelkész. Itt működött 1833-ban Alexandersohn Jonathán rabbi. Itt járt elemi iskolába Gárdonyi Géza 1873-ban. Itt volt plébános 1948-58 között Mészáros Lajos, későbbi főegyházmegyei kormányzó.
Galéria
Megközelíthetőség 250px|bélyegkép|Az 1967-ben lebontott vasúti megállóhely Hejőcsaba a 3-as főút miskolci bevezető szakasza mentén fekszik; főbb útjai közé tartozik még a 2519-es út. A helyi érdekű buszjáratok közül az alábbiak érintik Hejőcsabát:
. Korábban a 24-es busszal is el lehetett jutni ide.
A városrész a helyközi közlekedésbe is kapcsolódik, az alábbi buszok állnak meg a területén:
A városrész északi határában húzódik a MÁV 93-as számú Miskolc-Rendező–Diósgyőr-Vasgyár vasútvonala, amely a Diósgyőri Acélművek felé tart. Az akkoriban önálló településnek vasúti megállóhelye is volt. Hejőcsaba megállóhelyet 1967-ben, a 3-as főút felett lévő vasúti híd megépülése után lebontották. A megállóhely helyén ma buszmegálló található. Korábban járt erre villamos is (1910 és 1960 között; léte utolsó évtizedében a 2-es villamos nevet viselte). Időnként felmerül egy észak-déli miskolci villamos építése, amely az előzetes tervek szerint erre is eljönne.
Jegyzetek
Források Gárdonyi Géza Művelődési Ház Miskolc-Hejőcsabai Egyházközösség Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
Kategória:Miskolc városrészei Kategória:Miskolchoz csatolt települések