Stara Lipa (1900-ig Lipa, 1910-től 1931-ig Požeška Lipa) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése Pozsegától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medencében, Jaguplije, Nova Lipa és Emovacki Lug között fekszik. A falutól 1 km-re délre folyik nyugati irányból kelet felé az Orljava, amely a vízfolyások szabályozásával és a töltés átadásával ma már új megjelenést mutat. A termékeny mezőket és réteket elhagyva, csendesen folyik Pozsega felé és tőle délre ömlik a Szávába.
Története A település már a középkorban is létezett. 1302-ben „Lypye”, 1310-ben „Poss. Lypia”, 1443-ban „Lipye” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Pozsega várának uradalmához tartozott.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A török uralom idejében horvát katolikusok lakták, akik mellé szerbek települtek.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Lippa” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 6, 1760-ban 23 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lipa” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lippa” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 382. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lippa” néven 34 házzal, 159 katolikus és 62 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
1857-ben 226, 1910-ben 307 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a horvát, 16%-a szerb, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 16%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a települést nem érték el a harci cselekmények. A helyi védelmi erők az Ugarcitól 3 km-re létesített őrhelyeken láttak el szolgálatot. Néhányan a horvát fegyveres erőkhöz is csatlakoztak, de közülük szerencsére senki sem áldozta életét.
A háború után folytatódott a településfejlesztés. 1996-ban a falut bekapcsolták a telefonos hálózatba. Donji Emovci irányában 3 km hosszúságban aszfaltozták az utat. Új autóbuszjárat is létesült a Pozsega-Ugarci vonalon, melynek elsősorban a tanulók örültek, mivel a háború előtt még gyalog jártak az Orljaván át az 1,7 km-re fekvő Bresztovácra. Az új járattal az alsósok ma már a nova lipai négyosztályos iskolába járhatnak. Bővítették a temetőt is, ahova új ravatalozót építettek. A településnek 2001-ben 213 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 226 196 187 246 244 307 343 344 310 304 315 228 213 186 219 213
Nevezetességei Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt kápolnája az 1980-as években épült, búcsúünnepét május első vasárnapján tartják. Egyébként a kápolnában csak havonta egyszer mondanak misét. A Szent Anna plébániatemplom az innen 5 km-re északnyugatra fekvő Skenderovcin található, ahová a helyiek vasárnaponként eljárnak.
Oktatás Az alsó tagozatos tanulók Nova Lipára, a felsősök Pozsegára járnak iskolába.
Sport Az NK Lipa labdarúgóklubot 1974-ben alapították, a megyei második ligában szerepel.
Jegyzetek
Források Pozsega város hivatalos honlapja Pozsega turisztikai irodájának oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései