Ha a következő versenyről szeretnél többet tudni, lásd: 2026-os Eurovíziós Dalfesztivál Ha Magyarország eurovíziós történetéről szeretnél többet tudni, lásd: Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Eurovíziós Dalfesztivál (angolul: Eurovision Song Contest, franciául: Concours Eurovision de la Chanson, 2007 és 2009 között a Magyar Televízió, a valós elnevezésnek megfelelően, az Eurovíziós Dalverseny címet használta, gyakori rövidítése szerint ESC, Eurovision vagy Eurovízió) egy 1956 óta (2020 kivételével) évente megrendezett zenei verseny, az Európai Műsorsugárzók Uniójának tagállamai között, a világ leghosszabb ideje futó nemzetközi televíziós zenei versenye. A dalfesztivál keretében minden részt vevő ország benevez egy zeneszámot, amit élő adásban előadnak, majd szavaznak a többi résztvevő által benevezett számokra, hogy megtalálják a verseny legnépszerűbb produkcióját. Az országok az EBU-tag tévétársaságukon keresztül szerepelnek: Magyarországon az MTVA volt felelős azért, hogy kiválassza az országot képviselő énekest és dalt 2019-ig.
Az 1951 óta Olaszországban megrendezett Sanremói Dalfesztivál mintájára 1956-ban létrehozott, és azóta (2020 kivételével) minden évben megrendezett verseny a világ leghosszabb ideje futó nemzetközi televíziós zenei vetélkedője, valamint az egyik legrégebb óta műsoron lévő televíziós produkciója. Az EBU-tagsággal rendelkező tévétársaságok, és a meghívott megfigyelő tagországok nevezhetnek a versenyre. 2026-ig 52 ország vett már részt legalább egyszer az Eurovíziós Dalfesztiválon. Minden ország egy eredeti, az adott dalfesztivál előtti év szeptember 1-je után bemutatott új zeneszámot nevez be a versenyre, melynek a hossza nem lehet több három percnél. A színpadi produkcióban maximum hatan vehetnek részt, valamint a fellépő előadóknak legalább 18 évesnek kell lenniük. A részt vevő nemzetek szakmai zsűrijei és a műsorban szavazó közönség külön-külön 1–8, 10 és 12 pontot oszt ki a tíz legjobbnak ítélt dalnak, úgy hogy a saját dalát senki sem pontozhatja. Az így legtöbb pontot összegyűjtő dalt hirdetik ki a verseny végén győztesnek. A dalfesztiválon egyéb előadások is láthatóak, úgy mint nyitó és záró, valamint vendégprodukciók. Ezek a fellépések szórakoztatják a közönséget a szavazás alatt, vagy ezzel veszi kezdetét az adott verseny. Idáig többek között feltűnt az Eurovíziós Dalfesztiválokon a Cirque du Soleil, Justin Timberlake vagy Madonna is, valamint itt volt látható először a Riverdance című Michael Flatley-előadás is. Eredetileg egy egy éjszakás esemény volt a verseny, de ahogy az évek előrehaladtával növekedett a részt vevő országok száma, így 2004-től már egy, majd 2008-tól két elődöntőt is rendeznek a döntő előtti napokban. A legtöbb versenyen idáig Németország vett részt – 1996 kivételével mindegyik dalfesztiválon volt énekesük. A legkevesebb alkalommal, mindössze egyszer, 1980-ban Marokkó vett részt. A győzelmek számát tekintve Írország az első, Svédország a második ország, akiknek hétszer sikerült eddig megnyerni az Eurovíziós Dalfesztivált. A rendezéseket illetően az Egyesült Királyság áll az élen, ők kilencszer látták vendégül a verseny rajongóit és résztvevőit.
Hagyományosan a verseny házigazdája mindig az az ország lesz, amely az előző évi dalfesztivált megnyerte. Az esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a rendező ország vagy város hirdesse magát, vonzóvá, ismertté váljon a külföldi turisták számára. Több ezer rajongó látogat el minden évben az Eurovíziós Dalfesztiválra, ahol jelen vannak az újságírók is, akik az első próbáktól kezdve tudósítanak mindenről, ami a versennyel kapcsolatos.
Jellemzően a dalfesztivál általános logója mellett minden évben van egy egyedi tematikája, szlogenje és emblémája a versenynek. A műsorokat Európa-szerte közvetítik, és 2001 óta a verseny hivatalos oldalán is elérhetőek az adások. Európán kívül, a világ nagy részén is közvetítik a dalfesztivált, többek közt Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Hongkongban, Indiában, Dél-Koreában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban is látható volt már a tévében korábban, annak ellenére, hogy ezek az országok nem vehetnek részt a versenyen. (PDF)
Az Eurovíziós Dalfesztivál a legnézettebb nem sport témájú esemény a világon minden évben, több százmillió nézővel világszerte. A műsorban való szereplés a legtöbbször országos vagy akár nemzetközi ismertséget is szerzett az előadóknak, de volt arra is példa, hogy ez lendítette előre a fellépők már meglévő karrierjét. A világ leghíresebb előadói közül többen is felléptek a dalfesztiválon, többek között itt lett ismert az ABBA, Céline Dion, Cliff Richard, Julio Iglesias, Loreen, a Måneskin, Ofra Haza, Olivia Newton-John és Rosa Linn is. Emellett a világ legismertebb dalainak első nemzetközi bemutatkozására is az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán került sor.
A versenyt általában a popzene fellegvárának tartják, azonban a szereplő dalok stílus tekintetében széles skálán mozognak. Van köztük arab, balkáni, északi, görög, latin, metal, pop-rap, rap, rock, dance és népzene is. Habár az évek alatt hatalmas népszerűségre tett szert a verseny nem csak a részt vevő országokban, sokszor éri kritika a művészi értékek hiányossága, és az időről időre felerősödő politikai befolyás miatt. Többen aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy minden évben torzít a végeredményen, hogy a kultúrpolitikailag barátinak tartott országok egymás dalait favorizálják, míg az egymással konfliktusban álló nemzetek egyáltalán nem értékelik a másik produkcióját. Előfordult már, hogy ilyen vitás nemzetközi kapcsolatok miatt az utolsó pillanatban döntött a versenytől való távolmaradás mellett egy ország, de volt példa arra is, hogy cenzúrázták a közvetítés bizonyos részeit politikai okokból, vagy éppen egy politikai állásfoglalás miatt zártak ki egy tévétársaságot a versenyből. Hasonlóképpen érte kritika az Eurovíziós Dalfesztivált, hogy sokszor a művészi értékek helyett a megkapó, túlságosan kidolgozott színpadi produkciók vannak favorizálva a szavazás során. Az Eurovíziókon népszerűvé vált a giccs, a folk és nemzetközi stílusok zenei keveredése. A dalfesztivál megjelenik az LMBTQ+ kultúra részeként is, ami a nagy és aktív rajongótábornak, valamint a világ popkulturális befolyásának tudható be. Az évek során a dalfesztivál kinőtte magát egy egyszerű televíziós kísérletből, és egy óriási méretű nemzetközi intézménnyé vált. Európa legtöbb országa részt vett már legalább egyszer a fesztiválon, és az Eurovízió (Eurovision) szó ismert lett az egész kontinensen. A verseny népszerűségén felindulva több hasonló rendezvényt hoztak létre, akár az EBU szervezésében (Junior Eurovíziós Dalfesztivál, Eurovíziós Kórusverseny, Fiatal Zenészek Eurovíziós versenye, Fiatal Táncosok Eurovíziós versenye), akár külső szervezetek által. Az EBU több speciális eseményt, gálaműsort is szervezett az egyes évfordulók megünneplésére vagy a verseny elmaradása miatti helyettesítésként.
A dalfesztivált Magyarországon évekig a Magyar Televízió M1-es, vagy M2-es csatornája közvetítette. Habár 2010-ben nem volt magyar résztvevő az akkori versenyen, a Duna TV vetítette a műsort, továbbá 2015 és 2019 között a Duna Média tűzte programjára a megújult Duna csatornán, mint az ország nemzeti főadóján. 2020-tól Magyarország nem küld többé versenyzőket a dalfesztiválra, és a műsor közvetítése sem látható a televízióban.
Történet bélyegkép|balra|300px|Lys Assia, az első verseny győztesének fellépése az 1958-as Eurovíziós Dalfesztiválon
Az Eurovíziós Dalfesztivált azzal a szándékkal hozták létre, hogy a második világháborút követő években a határokon átívelő televíziós közvetítések segítségével előmozdítsák az európai országok közötti együttműködést, amely az Európai Műsorsugárzók Uniójának 1950-es megalapításával kezdődött. Magát az Eurovízió szót először 1951-ben George Campey, brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, amikor arra utalt, hogy a BBC egyik műsorát a holland televízió is közvetítette.
Az 1950-es évek elején több, az Eurovíziós Hálózaton keresztül nemzetközileg közvetített eseményt követően – köztük volt többek között 1953-ban II. Erzsébet brit királynő megkoronázása – megalakult az EBU bizottsága Marcel Bezençon vezetésével. 1955 januárjában a tagsággal rendelkező műsorszolgáltatók közötti új együttműködési lehetőségeket elemezték, és további tanulmányozásra jóváhagyták az európai dalversenyt a RAI menedzsere, Sergio Pugliese által eredetileg javasolt ötlet alapján. Az EBU közgyűlése 1955 októberében hozzájárult a dalverseny megszervezéséhez European Grand Prix (magyarul: Európai Nagydíj) munkacímmel, és elfogadta a svájci delegáció javaslatát, hogy a rendezvényt Luganoban rendezzék meg 1956 tavaszán. A verseny kezdeti tervezésének az 1951 óta megrendezett olasz Sanremói Dalfesztivál szolgált alapjául, számos módosítással és kiegészítéssel, tekintettel a verseny nemzetközi jellegére. A műsort egyben az élő televíziós közvetítés technikai kísérleteként is tekintették: akkoriban sok ország összekapcsolása egy széles körű nemzetközi hálózatban ambiciózus elképzelésnek számított. A műholdas televíziós sugárzás még nem létezett, és az úgynevezett Eurovíziós Hálózat földi mikrohullámú adók hálózatából állt.
Az első versenyen, 1956. május 24-én hét ország vett részt; mindegyik két dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor országonként több dal nevezése is megengedett volt, 1957 óta az összes dalfesztiválon egy dalt indíthat minden ország. A győztese a házigazda Svájcot képviselő Lys Assia által előadott Refrain című dal volt. Az első versenyen a szavazás zárt ajtók mögött zajlott, és csak a győztest hirdették ki a színpadon. 1957 óta használnak eredményjelző táblát, és ezóta hirdetik ki nyilvánosan a szavazás eredményét, melyet a BBC Festival of British Popular Songs című nemzeti dalválasztó műsora inspirált. 1958-ban vette kezdetét az a hagyomány, hogy a következő évi verseny házigazdája az előző győztes ország lesz. Ez a tradíció azóta a rendezvény állandó elemévé vált. A dalfesztivált a technológiai fejlődés folyamatosan alakította: 1968-ban először közvetítették színesben a versenyt, 1985-ben már műholdon, majd 2000-ben streamingen keresztül is elérhető volt. A szélesvásznú, 16:9 oldalarányú közvetítés 2005-ben kezdődött el, ezt követően 2007-ben HD felbontásban is látható volt a dalfesztivál. A legutóbbi technikai előrelépés 2022-ben, az UHD minőségű műsorfolyam tesztelése volt.
bélyegkép|jobbra|300px|Jaana Pelkonen és Mikko Leppilampi a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál műsorvezetői a döntő egyik próbáján (Helsinki, Finnország) Az 1960-as években átlagosan 16 és 18 között volt a részt vevő országoknak a száma minden évben. Országok Európa földrajzi határain túlról is elkezdtek érdeklődni a dalfesztivál iránt, így az 1970-es és 1980-as években délnyugat-ázsiai és észak-afrikai nemzetek is csatlakoztak. A hidegháború befejeződését követő változások következtében a kelet-közép-európai térségből érkeztek először új résztvevők az 1990-es években. Az 1993-as Eurovíziós Dalfesztivál előtt hét újonnan csatlakozni szándékozó ország számára külön előkvalifikációs fordulón kellett részt venni, valamint 1994-ben bevezették a leminősítés rendszerét, amit a versenyző országok számának szinten tartása miatt vezettek be, és a leggyengébb teljesítményt nyújtó országok nem vehettek részt a következő évi versenyen. 2004-től a verseny többnapos eseménnyé bővült, a 49. Eurovíziós Dalfesztivál elődöntőjében már minden érdeklődő ország versenyezhetett, és 2008-tól egy második elődöntő is bekerült a programba.