Andrija Blašković, magyarosan: blaskovici Blaskovich András (Ivanic, 1726. november 28. – Zágráb, 1797. március 30.) horvát jezsuita rendi tanár.
Élete
18 éves korában lépett a rendbe; a bölcseletet és teológiát Bécsben és Grazban tanulta, s felsőbb tanulmányai végeztével a bölcseletet, erkölcsi hittant és egyházjogot tanította Zágrábban. A rend föloszlatása után az irodalomnak élt. Zágrábi lakásán rablók ölték meg.
Munkái
Dissertationumi partes IV Zagrabiae, 1781. Ennek uj czímkiadása: Historia universalis Illyrici. Partes IV. Uo. 1794. (Ism. Allg. Liter. Zeit. 1796. 261. sz. Molnár János, M. Könyv-Ház VII. 1795. 65.) Gedeonis L. B. a Laudon vitae rerumque gestarum compendium. Uo. 1792.
Kézirati műveit elősorolja Horányi Elek.
Források
Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu (1855) 30-31. old.
További információk
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. CERL Thesaurus
Kategória:Jezsuita szerzetesek Kategória:1726-ban született személyek Kategória:1797-ben elhunyt személyek Kategória:Zágrábiak