bélyegkép|jobbra|240px|A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország jobbra|240px|bélyegkép|Acacia seyal, feltételezések szerint a bibliai sittim-fa thumb|240px|A szent ládát mindig letakarva szállították a papok bélyeg|jobbra|240px|James Tissot: Mózes és Józsué a frigyládával
A frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.Móz. II. 25, 10-22, 37, 1-9
A Biblia szerint sittim fából (Vachellia és Faidherbia nemzetségbe tartozó fák) készült, kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerubKerubok: a szeráfokkal együtt Isten közvetlen közelében lévő angyalok; az Úr kísérői, a frigyláda hordozói. nyugodott. Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. Nevezték még a szövetség ládájának, Jahve Isten ládájának és a bizonyság ládájának, a tetejét pedig a kegyelem királyi székének, vagy az engesztelés fedelének.
Mérete
Mérete a Károli-fordítás alapján: a hosszúsága harmadfél singAz ókori sing: a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfeje középső ujjáig mért, mintegy 40-50&cm-es távolság. A Bibliában használt könyök vagy sing hossza 44,5 cm. (111,25 cm), a szélessége és a magassága egyaránt másfél sing (66,75 cm).
Elhelyezése A bírák korában Silóban állt, a szent sátor szentélyének szentek szentjében. Éli főpap idejében, amikor fiai a filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a frigyládát a táborba vitték, a filiszteusok Ebenhaezernél megverték az izraelitákat és magukkal vitték a frigyládát. Asdódban, a Dágon istenség templomában állították fel, ezután azonban dögvész ütött ki köztük. Ezt a frigyládában lakozó istenség haragjából származtatták, ezért visszaküldték a ládát az izraelitáknak Bét Semesbe.Sám. I. 4. 5. 5. Béth Semesből Kirjath Jearimba és Giboába került, míg végül Dávid király Jeruzsálembe vitette. Salamon király idején az elkészült jeruzsálemi templom szentélyébe került.
A frigyláda sorsa A frigyládát az izraeliták mindig az Isten jelenléte tanúságának tekintették és Salamon templomának legbelső helyiségében, a "Szentek Szentjében" őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie. Ez volt a végleges helye I. e. 587-ig, a város első elpusztításáig.
A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás próféta még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. Más források szerint miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és a kincseit Babilonba vitték, a frigyládának nyoma veszett.
Az Etióp ortodox egyház tanítása szerint az akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária Templomban található, de ezt még nem sikerült hitelt érdemlően ellenőrizni.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Gecse Gusztáv és Horváth Henrik: Bibliai kislexikon; Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978, Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon; ötödik, bővített és átdolgozott kiadás, Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1983, Farkas Henrik: A Biblia rejtélyei; Móra Ferenc Könyvkiadó, 1988, Bibliai nevek és fogalmak; PRIMO KIADÓ, Budapest, 1988 Laurence Gardner: A szent frigyláda elveszett titkai. Az arany csodálatos hatalmának bámulatos megnyilvánulásai; ford. Békési József; Gold Book, Debrecen, 2005 Bolyki Tamás: A frigyláda és a Szent Grál története. Rejtélyes régészeti leletek; Anno, Bp., 2009 Tudor Parfitt: Az elveszett frigyláda. A legendás ereklye nyomában; ford. Kabdebó Flórián; Athenaeum, Bp., 2009
Kapcsolódó szócikkek Szent sátor Jeruzsálemi templom Uzzá Az elveszett frigyláda fosztogatói
Kategória:Ószövetség