Novoselci (1991-ig Novoselci Jakšićki) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északra, a Pozsegai-medencében, Blacko és Trapari között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már ősidők óta lakott. Történelem előtti, főként kőkorszaki települések maradványai találhatók a „Šikare”, „Paljevine” és „Polje Markovac” nevű lelőhelyeken. Az 1999-es ásatások során a „Pašnjak” lelőhelyen a középső rézkorban virágzott Balaton-Lasinja kultúra leleteit, főként cseréptöredékeket találtak. Ókori település maradványai is kerültek itt elő.
Novoselci, amint az a nevéből is következtethető újabb alapítású település. Elődjének, a középkori falunak a maradványai ma is megtalálhatók a falu határában. Pusztulásának oka nem ismert, talán a török égette fel. Ezután a falu nem a régi helyén, hanem a mai helyen muzulmán lakossággal települt újra. A bécsi kamara iratai szerint ez a lakosság muzulmán hitre tért szerb volt. A muzulmánok a török kiűzése során 1687 körül Boszniába települtek. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Novozelo” néven 2 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1760-ban 13 ház állt a településen. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszelczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 466. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszelczi” néven 6 házzal, 41 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
A településnek 1857-ben 57, 1910-ben 150 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a horvát, 15%-a szlovák, 12%-a szerb, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 198 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 57 63 90 123 129 150 178 188 213 226 276 247 232 216 225 198
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Pleternica turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Hrvatski arheološki godišnjak 7/2010. Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció) Pleternica kulturális emlékei
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései