Szőreg egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Fekvése Szeged belvárosától délkeletre, a Bánság Magyarországon maradt területén a torontáli háromszög Marosszög nevű északi csücskében helyezkedik el; délkeleti irányban Szeged legkülső belterületi városrésze. Külterületi határrészei észak felé a Marosig, dél felé az országhatárig nyúlnak el; további szomszédai: kelet felől Deszk, délnyugat felől Újszentiván, északnyugat felől pedig Újszőreg és Cserőke városrészek határolják.
Megközelítése A városrész északi részén, nyugat-keleti irányban keresztülhalad a Szegedről Makóra, majd onnan Románia (Arad) irányába továbbvezető 43-as főút, így az a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Szeged belvárosa és Makó felől is. Belterületén, annak főutcájaként a 43-as főutat Kübekházával összekötő 4302-es út halad végig, Újszentivánnal és Tiszaszigettel a 43 104-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül Szőreget a MÁV 121-es számú a érinti, amelynek jelenleg egy megállási pontja van itt, Szőreg vasútállomás. Az állomás a vasútvonal állomásainak viszonylatában Deszk megállóhely és Újszeged vasútállomás között található, közúti elérését a 43 304-es út teszi lehetővé.
A szőregi állomás egykor vasúti csomópont volt, három felé ágaztak el itt a sínek: az áthaladó egykori Szeged–Temesvár-vasútvonalhoz itt csatlakozott a ma is meglévő Makó-kétegyházi és a szintén megszűnt Karlováig (később már csak Vedresházáig) tartó vonal. Szeged és Szőreg között kétvágányú volt a pálya. A falu két másik vasúti megállója, Szőreg-Újtelep megállóhely és Újszőreg megállóhely már megszűnt.
Története bélyegkép|jobbra|250px|Szerb ortodox templom bélyegkép|250px|Árpád-kori templom romja bélyegkép|jobbra|250px|Szőreg vasútállomás főépületének utcai homlokzata
Árpád-kori település. 1552-ben a török elpusztította a települést. Később magyarok és szerbek kezdtek visszatelepülni.
1752-ben fölépült fából az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom. 1761-ben plébánia is épült. 1779-ben építették föl a Kisboldogasszonyról elnevezett szerb templomot.
1848-49-ben súlyos harcok helyszíne a határ. 1849. augusztus 5-én itt ütközött meg a Haynau túlerőben lévő osztrák főserege a Dembinszky irányította magyar, lengyel és olasz csapatokkal.
Az első világháború után a Maros vonaláig fölvonuló szerb katonaság 1918. november 19-én megszállta a községet. 1921. augusztus 21-én kivonultak a szerb csapatok.
A századfordulón kezdődött a szőregi gyümölcsfa- és rózsatermelés. A községben jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően már 1907-ben gyáripar is született: az Aszfalt és Kátránypapír Rt., a Petróleumgyár Rt. telepei és három téglagyár.1967-ben alakult meg a rózsatermelők virág- és dísznövény-szövetkezete.
1923-ig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került, ahol a Szegedi járásba osztották be.
Szegedhez 1973-ban csatolták.
Az 5840 lakosú városrész (1992) fontos szerepet tölt be Szeged mezőgazdasági terményekkel való ellátásában. A város ad munkát sok szőreginek, és az általános iskolát végzett fiatalok is ott tanulnak tovább.
A szőregi monostor
A helység monostora 1239-ben már fennállt; alapítója azonban ismeretlen. A szőregi monostort, Szent Fülöp tiszteletére alapították. A kunok 1280 évi hadjárata alatt pusztult el és többé nem épült fel. Az apátság épületeinek rommaradványai a régi temetőben a 20. század elejének adatai szerint még láthatók voltak.
Egy 1247-ből fennmaradt oklevél említette a monostor apátját is, aki a szegedi polgárokat Tápé birtokába bevezette.
Híres szőregiek Beck István (Bek Pista) szegedi városi tisztviselő, néprajzi gyűjtő és mecénás, a régi Szeged közéletének jelentős szereplője (1848–1912) Szőregen született. Beck Mihály kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Péter László Szeged díszpolgára, magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, aki kisgyermekkora óta, haláláig Szőregen élt. Joe Bugner, alias Kreul József, világbajnok profi bokszoló, aki több Bud Spencer & Terence Hill filmben is játszott. Vajda Attila olimpiai bajnok kenus Balla József olimpiai ezüstérmes birkózó Zelena András egyetemi oktató, cég- és intézményvezető, kutatási területe: halálhírközlés, traumatizáció.
Nevezetességei
Árpád-kori templomrom Kisboldogasszony szerb ortodox templom Katolikus templom Trianon-emlékoszlop
Az irodalomban Szőreg a címadó helyszíne Móra Ferenc Kéményseprőéknél Szőregen című elbeszélésének.
Jegyzetek
Források Borovszky Samu: Torontál vármegye
További információk Szőreg honlapja SZŐREGinfo Irány Magyarország! eMagyarország Kanalas István: Emlékek, szokások Szőregen; szerk., előszó Péter László; Belvedere Meridionale, Szeged–Szőreg, 2014
Kategória:Szeged városrészei Kategória:Szegedhez csatolt települések Kategória:Torontál vármegye települései Kategória:Szőreg (Magyarország)