Lénárd Róbert (született Robert Jakob Levy, 1909-ig Lévy Róbert; Krefeld, 1879. április 30. – Budapest, 1936. szeptember 22.), Lévy-Lénard Róbert: magyar grafikus, rézkarcoló, gyárigazgató. Életpályája Apja Carl Levy németországi zsidó árpakereskedő és malátagyáros, anyja Ida Johanna Weller.https://mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/cv/index.html A család 5 éves korában költözött Budapestre, 1909-ben változtatták Lénárdra nevüket. Bátyja Lénárd Jenő orientalista, unokaöccse Lénárd Sándor orvos, író, műfordító, klasszika-filológus.
Vajda Zsigmond esti akt-tanfolyamán, majd 1903-ban Szablya-Frischauf Ferenc budapesti magániskolájában végezte művészi tanulmányait. A grafikai technikákat Frankfurtban és Londonban sajátította el.
A KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) és a Magyar Grafikusok Egyesülete alapító tagja; 1908-tól a KÉVE rendes kiállítója,http://vmek.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12922.htm az 1920-as években ügyvezetőségi tagja, 1930-ban a gazdasági igazgatótanács testületébe választották.https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1930_05_1/?query=SZO%3D(%22l%C3%A9n%C3%A1rd%20r%C3%B3bert%22)%20AND%20DATE%3D(--1940)&pg=201&layout=s
Tehetős embernek számított, sokat utazott Európában, grafikusi életművét műkedvelőként hozta létre. Foglalkozását tekintve 1921-32-ben a Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. cégvezetője (gyárigazgatója),https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/684749/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcIkxcdTAwZTluXHUwMGUxcmQgUlx1MDBmM2JlcnQgXCIgZ2FueiBkYW51Yml1cyJ9 kereskedelmi tanácsos.
Magánélete Házastársa Oppenheim Mária volt. Fia Lénárd Károly Pál (1914–?).
Munkássága
A rajzvázlatok nyomán kitűnő technikájú, részletgazdag, valósághű rézkarcokat alkotott. Ízelítő a korabeli beszámolókból: "Lénárd Róbert rézkarcai fölényes könnyedséggel kezelt technikát és sok poétikus meglátást mutatnak."Farkas Zoltán: A KÉVE kiállítása a Nemzeti Szalonban; in: Vasárnapi Ujság, 1911/4., 72. old. "Lénárd Róbert kisformájú felületeken finoman kuszálódó vonalaival mély távlatot tud adni. Karcait szeretetteljes elmélyedés, poétikus hangulat, derült intim megértés jellemzi."Farkas Zoltán: A grafikusok, aquarell- és pastellfestők a Nemzeti Szalonban; in: Vasárnapi Ujság, 1911/13., 252. old. bélyegkép|Lénárd Róbert háborús festő 1918-ban készítette ezt a rajzot Dulcigno (ma Ulcinj, Montenegró) faluról. Vázlatok Spanyolországról címmel cikket és számos rajzot közölt a Vasárnapi Újság 1912-es évfolyamában.Vázlatok Spanyolországról; in: Vasárnapi Ujság, 1912/30, 605-607. old. 1913-ban ugyanott Angolországi képek gyanánt féltucat rajza látható.In: Vasárnapi Ujság, 1913/28, 554-555. old. 1913-ban a KÉVE negyedik kiállításán 16 művével szerepelt (zömmel spanyol tematikájúak), a rajzokon és rézkarcokon túl temperával festett gobelintervek is láthatóak voltak.A KÉVE negyedik kiállítása, 1913; 17-18. old.
1914-ben Lipcsében nemzetközi kiállítás ezüstérmét nyerte el.
1914-ben katonai szolgálatra rendelték, 1916-tól századosi rangban a sajtóhadiszállásnál szolgált, a frontszakaszokat látogatva számos rézkarcot és rajzot, életképet készített. Ezekből 1918-ban egy 15 darabos válogatást nagyalakú, exkluzív albumban (51x37 cm) a KÉVE adott ki, Dolomitok címmel.A Dolomitok 1917. A KÉVE Lénárd-mappája; KÉVE Művészegyesület, Bp., 1917
1923. március.-április a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítása volt.A "Kéve" művészegyesület kiállítása, 14. és ennek keretében Lénárd Róbert Kéve-tag műveinek gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon 1923 március–április; bev. Lyka Károly; Hornyánszky Ny., Bp., 1923
Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteménye őrzi.
Források
Jegyzetek
Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapestiek Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek