bélyegkép|300px|A Szent István (akkor Lipót) körút, 1911-ben bélyegkép|300px|A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs. Keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli és Lipótváros északi határán, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson. Az útvonal egyes szakaszai ezekről a városrészekről, illetve a Habsburg-család egyes tagjairól kapták nevüket. A legészakibb Szent István körúti szakasz korábban Habsburg Lipót császár nevét viselte. Az útszakaszból a Teréz körutat és az Erzsébet körutat a szocialista időszakban – 1950 és 1990 között – Lenin körútnak hívták. Az útvonal további részeinek elnevezése dél felé haladva: József körút és Ferenc körút. A „Nagykörút” a „Kiskörúthoz” hasonlóan nem hivatalos, csak informális elnevezése a főútnak.
A Nagykörút hagyományosan a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart (tehát egy félkörívet alkot), szélessége mindvégig közel 38 méter, hossza 4141 méter. Az útvonalat az 1896-os millenniumi ünnepségek idején, 1896. augusztus 31-én nyitották meg, miután a Közmunkatanács átadta a Fővárosnak.
Az elnevezés tágabb értelemben alkalmazható a Margit körúttal, Alkotás utcával, illetve a Villányi úttal és a Karinthy Frigyes úttal kiegészített, Budát is érintő teljes körre is.
A Nagykörút a Sugárút (majd Andrássy út) kiépítése után a 19. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhetetlen funkciót betöltve a városszerkezetben. Alatta húzódik Budapest főgyűjtőcsatornája. A Nagykörúton 1887-ben a Nyugati tér és a Király utca között indult el az első villamosjárat. 1948 óta a körút közlekedik a 4-es és a 6-os villamos. Európa legforgalmasabb villamosvonal-párosa: munkanapokon csúcsidőben a két vonalon 2014-ben átlagosan 220 ezer,Közérdekű adat igénylés a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. felé, Átlátszó.hu, 2014. október 15. 2021-ben pedig napi 330-350 ezer fő utazott.
A körút számokban bélyegkép|300px|A Szent István körút
A Nagykörút pesti szakaszának teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter. Számozásának iránya, a páros-páratlan oldalak váltakoznak. Egyes részeinek hossza és számozása az alábbi módon alakul: Szent István körút: 553 m, Jászai Mari tér – Nyugati tér:1–29. (Balassi B. u. > Bajcsy-Zs. út), 2–30. (Pozsonyi u. > Váci út.) Teréz körút: 1054 m, Nyugati tér – Király u.:57–1. (Nyugati pu. < Andrássy út), 62–2. (Jókai u. < Andrássy út) Erzsébet körút: 764 m, Király u. – Blaha Lujza tér:53–1. (Városliget felőli, külső oldal), 58–2. (Duna felőli, belső oldal) József körút: 1223 m, Blaha Lujza tér – Üllői út:3A korábbi Népszabadság-székház (József krt. 1.) helyén épült Europeum bevásárlóközpont a Blaha Lujza tér 5. számozást kapta.–87. (Duna felőli, belső oldal), 2–86. (Rákóczi tér felőli, külső oldal) Ferenc körút: 556 m, Üllői út – Boráros tér:45–1. (Üllői út < Soroksári út), 58–2. (Angyal István park < Ráday utca)
A Nagykörút szélessége teljes hosszában 37,92 méter, így felülete . Mérete a mindössze területű Városmajorral összehasonlítva könnyen érzékeltethető. A körút tengerszint feletti legmagasabb pontja a Nyugati pályaudvar előtt van, 106,09 méterrel a tenger szintje felett. (A Duna normál szintjéhez viszonyítva 10,69 méter magasan.) Ettől a ponttól az út nyomvonala mindkét híd irányába egyaránt lejt, a József körút közepe táján 104,16 méter, míg a legalacsonyabb pontját a Boráros térnél elérve, 103,33 méteres tengerszint feletti magasságon. A 2,76 méteres terepkülönbséget – ekkora távolságban – az emberi szem nem érzékeli. A magassági viszonyok a körút alatt húzódó főgyűjtőcsatorna esését megfelelően tudják tehát biztosítani.
A házszámozás a Nagykörút két vége, vagyis a Duna felől, illetve középen a Blaha Lujza tértől növekvő irányú. A Nyugati térnél és az Üllői útnál megfordul, tehát innen a számok csökkennek. Az irány megváltozásával a páros-páratlan oldalak is felcserélődnek, vagyis a Szent István krt., József krt. külső oldala páros, míg a Teréz krt., Erzsébet krt., Ferenc krt. belső, Kiskörút felőli oldala.
A körút részeinek elnevezése A Nagykörút egyes részei tradicionálisan az érintett kerületekről kapták nevüket, azokat pedig a Habsburg-család egyes tagjairól nevezték el. A körút szakaszainak nevei, elnevezésüktől napjainkig:
Szent István körút1870–1937Lipót körút1937–Szent István körút Teréz körút1882–1950Teréz körút1950–1990Lenin körút1990–Teréz körút
Erzsébet körút1875–1950Erzsébet körút1950–1990Lenin körút1990–Erzsébet körút József körút1875– József körút Ferenc körút1875– Ferenc körút
A körút kiépülése A körút kialakításának előzményei bélyegkép|250px|A Reitter-csatorna terve bélyegkép||250px|Nagykörút az Erzsébet körút–Dohány utca kereszteződésénél 1894-ben (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)
A három város, Buda, Pest, és Óbuda 1873-as egyesítése után a főváros mind területében, mind népességében rohamosan gyarapodott. A fejlődést a sugárirányú utak (Váci út, Király utca, Kerepesi út, Üllői út) szabták meg a sík pesti oldalon. Az így kialakuló, rendezetlen új külvárosok a belső városmag irányába megfelelő kapcsolattal rendelkeztek, egymás közötti közlekedési lehetőségeik a szűk utcák miatt nehézkesek voltak.
bélyegkép|balra|280px|Mikoviny Sámuel térképe 1737-ből, a Duna Pestet körülfolyó fattyúágát, a Rákos-árkot fokozatosan feltöltötték, a nyomvonalával közel párhuzamosan kiépült közterületet ma Nagykörútnak nevezik. A rendelkezésre álló korabeli térképek 1761–1764 közé teszik a Duna-meder lezárását
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már első évi jelentésében, 1868-ban kifejtette a helyzet javítását szolgáló elképzeléseit: „A város zöme minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva. A fejlődésnek csakis azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni.”
A leendő útvonal nyomvonalát a természeti adottságok határozták meg. Az egykor itt folyó Duna-ágnak köszönhetően az útvonalat a mélyebben fekvő területeken vezették végig, ezáltal biztosítva a város terveiben szereplő, gravitációs elven működő főgyűjtőcsatorna kiépítésének lehetőségét is a körút alatt.
A Közmunkatanács első főmérnöke, Reitter Ferenc először azzal a műszaki tervvel állt elő, hogy a mélyfekvésű területeket hajózható csatornával kössék össze, felélesztve az egykori folyóágat. A csatorna 8 láb mély, 120 láb széles (2,5 × 37,5 méter) lett volna, északi és déli végén egyaránt zsilipkapukkal elválasztva a Dunától. Reitter szerint az építés költségei tettek volna ki. A csatorna megvalósítására létrejött a Pesti Dunacsatorna-társaság, majd 1868-ban Mention Alphons és üzlettársai lefoglalták maguknak az előmunkálatok jogát, vállalva, hogy négy év alatt kiépítik a legnagyobb dunai hajókkal is hajózható ágat, 12 híddal és 48 rakodóhellyel. A csatorna partjaira látványos palotasorokat terveztek. A csatorna végül pénzügyi okok miatt nem valósult meg, a helyén futó közúti nyomvonal azonban véglegesen bekerült a városrendezési tervekbe. 1871-ben a kormány a Nagykörút építéséről törvényjavaslatot terjesztett elő, melyet a (nagyrészt) vidéki képviselők ellenkezése dacára elfogadtak. Az 1871. évi XLII. törvénycikk1871. évi XLII. törvénycikk szövege a Fővárosi Közmunkák Tanácsa részére az útvonalhoz szükséges kisajátításokhoz , a körúton építkezőknek pedig 15 éves adómentességet biztosított.
A körút nyomvonalának kijelölése bélyegkép|250px|Nyugati pályaudvar és a Nagykörút (1935)
A Nagykörút Margit hídtól kiinduló északi szakasza a Fegyvergyár utca tengelyét vette alapul. A környék akkoriban ipari létesítményekkel volt beépítve, lakóházat csak elvétve lehetett találni. Közbiztonsági szempontból az egyik leghírhedtebb környéke volt a fővárosnak, így a városrendezés ennek megoldására is lehetőséget teremtett. A mai Nyugati téren a leendő körúti nyomvonal keresztülvágta a Pesti indóház, a mai Nyugati pályaudvar elődjeként szolgáló pályaudvar csarnokát, amelynek homlokzata a mai Jókai utca vonalában volt. Az új útvonalhoz, valamint a vasúti forgalom megnövekedéséhez igazodva készült el a mai Nyugati pályaudvar 1874–77 között.
A Nyugati pályaudvar és az Andrássy út között a körút nyomvonala javarészt beépítetlen telkeket vágott át, a Király utca és az Üllői út között azonban jelentős bontásokkal járt az új nyomvonal kiépítése. Az érintett szűk, rendezetlen utcákban a lakóházak földszintesek voltak, elvétve akadt csak emeletes ház az istállókkal, műhelyekkel tarkított környezetben. A Nagykörút kiépítése a kapcsolódó mellékúthálózat épületállományára is kihatott, az emeletszámok megnőttek, kialakítva a ma is jellemző, sűrűn beépített városképet.
Az Üllői út és a Boráros tér között a körút nyomvonala a meglévő Malom utcához igazodott. Az Üllői út és a Malom utca sarkán ma is álló Mária Terézia laktanya bontása nem történhetett meg, így a szabályozási vonal ehhez, a Malom utca déli oldalához igazodott.
A Nagykörút létesítése során 251 épületet kellett elbontani, ezek 70%-a földszintes, 20%-a egyemeletes, 10%-a pedig kétemeletes volt. Összesen 507 078 légköbméternyi épület került elbontásra.
Az építkezések első szakasza: 1872–1883 A Nagykörút kiépítése mögött, a Sugár úttal szemben, nem állt tőkeerős bankcsoport. Ennek következményeként, bár a körút nyomvonalát törvényben rögzítették, sem az államnak, sem a fővárosnak nem volt pénze az útvonalat kisajátítani, középületeket felhúzni az új útvonalon. Mindezt az 1873-ban kezdődött pénzügyi válság tovább fokozta, így az új úton építkezés alig történt, 12 év alatt mindössze 23 épület jött létre, köztük a Nyugati pályaudvar, és a későbbi Blaha Lujza téren állt, később lebontott Népszínház. A Közmunkatanács ezekben az években csupán arra törekedett, hogy a körút szabályozott nyomvonalán újabb építkezést ne engedjen. Az időszak egyes éveiben az építkezések a következőképp alakultak:
A Nagykörúton emelt épületek száma 1872 és 1883 között187218731874187518761877187818791880188118821883324312-2--24
A gazdasági válság megszűntével, 1879 után, az Andrássy úti építkezések ismét pezsegni kezdtek, a Nagykörúton azonban szinte leálltak. A helyzetet jól jellemzi, hogy 1880-ban és ’81-ben egy új ház sem épült a körgyűrűn. A vizsgálatok kimutatták, hogy az építkezést csak megfelelő adókedvezményekkel lehet feléleszteni, biztosítva az építtetők érdeklődését. Ennek megalapozására jött létre az 1884. évi XVIII. törvénycikk,1884. évi XVIII. törvénycikk szövege megnyitva a Nagykörút építésének következő időszakát.
Első építési főidőszak: 1884–1890 Az időszakban a kezdeti nehézségek után évente közel 20 ház épült a körúton, majdnem annyi, mint amennyi az első építési időszak teljes 12 éve alatt. Az építkezések elősegítését biztosító törvény elfogadása utáni hét évben 106 ház épült a körúton. Szinte teljesen kiépült a Váci út és a Király utca közötti szakasz, de számos új ház emelkedett az Erzsébet és József körúton is. Az időszak utolsó esztendejében pedig már épült a mai Blaha Lujza téren a Hauszmann Alajos tervezte Technológiai Iparmúzeum is. Az időszak egyes éveiben az építkezések a következőképp alakultak:
A Nagykörúton épült épületek száma 1884 és 1890 között1884188518861887188818891890581819132023