Stojčinovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 31, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Krndija-hegység déli lejtőin fekszik.
Története Josip Buturac szerint a középkorban Luna, vagy hasonló lehetett a neve, melyre a közelében fekvő „Lunjevac” és „Lunjevački dol” földrajzi nevek emlékeztetnek.Középkori létezését eddig sem írásbeli forrás, sem régészeti lelet nem igazolta. A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a kihalt településre pravoszláv szerbek vándoroltak be. Közülük a legelső a Stojčević család lehetett, mivel róluk kapta a mai nevét a falu. 1740-re a névadó család is kihalt, így a mai lakosság között már nincsenek az első telepesek utódai.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Stoicsinovacz” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. 1702-ben 11, 1740-ben 12 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stoicsinovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Stojcsinovac” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 609. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztoichinovacz” néven 14 házzal, 109 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 27. o.
1857-ban 98, 1910-ben 164 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 15%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 4 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 98 115 116 151 178 164 161 177 101 102 86 41 18 13 7 4
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései