A HUN-REN Magyar Kutatási HálózatÚj Irányító Testület az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat élén (HUN-REN, 2023.07.14.) (rövidítve: HUN-REN, 2023. szeptember 1. előtt Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, röviden ELKH) hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával az Orbán-kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását.
A testület megalakulásához vezető kormányzati szándéknyilatkozatok és törekvések, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Lovász László elnökölte Magyar Tudományos Akadémia között 2018 júniusában meginduló, fordulatokban bővelkedő egyeztetések és kommunikációs pengeváltások kiemelt politikai figyelmet és sajtóvisszhangot kaptak. A kutatóintézeti hálózat sorsa a kormány és a politikájával szembehelyezkedő körök közötti presztízsharc terepe lett. A kérdést eleinte költségvetési-finanszírozási vitaként pozicionálták az érdekelt felek, miután a 2019. évi költségvetés tervezetében a kutatóintézeti hálózat támogatására előirányzott összeg az Akadémiától a minisztérium bevételi rovatába került át. Egyeztetéseket követően 2018 szeptember elején aztán a minisztérium „konszolidációs és profiltisztítási” háttéranyagából kiderült, hogy az új tervek már a kutatóintézeti hálózat intézményi és szakmai átszervezését céloznák meg év végi határidővel. A kiélesedett helyzet hamarosan a kompromisszum irányába kezdett fordulni, amikor a felek megállapodtak abban, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítményének átvilágításával határozzák meg a szükséges strukturális átalakításokat. Az erre a célra novemberben felállított testület, a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) ajánlásaival 2019 januárjában megindult a kutatóhelyek szakmai átvilágítása. Ezt a munkát még befejezése előtt okafogyottá tette az a 2019. februári kormányzati bejelentés, amely határozottan kiállt amellett, hogy a kutatóintézetek szervezeti-intézményi leválasztása az Akadémiáról a hatékony kutatásfinanszírozási rendszer kialakításának sarokköve, amit a kormány az Akadémia jóváhagyása nélkül is végrehajt. A kutatóhálózat elvételének hírére számos hazai és nemzetközi tudományos kör szolidaritásáról biztosította a „megnyirbált autonómiájú” Magyar Tudományos Akadémiát.
Megalakulása bélyeg|jobbra|180px|Palkovics László a 2000-es években bélyeg|jobbra|250px|Lovász László akadémiai elnök
A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülését követően történtek intézkedések a kutatásfejlesztési finanszírozás átszervezésére, mint például az akadémiai kutatóintézetek összevonása (2011), tudománypolitikai stratégia kidolgozása (2013), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) létrehozása Pálinkás József vezetésével (2014) stb. A kormány tudománypolitikai törekvései más szakpolitikai területekhez képest nem keltettek nagy hullámokat sem az érdeklődő nyilvánosságban, sem a szakmai körökben. Ugyanakkor az Akadémia elnöki székében a Pálinkást 2014-ben váltó Lovász László vezetése alatt a testület több közéleti, oktatásügyi, gazdaságpolitikai stb. állásfoglalásában egyes kormányintézkedések kritikusaként pozicionálta magát, amiért kormányközeli publicisták és szakértők nemegyszer retrogád tendenciákkal, baloldalisággal vádolták az Akadémiát. Ezek a folyamatok azonban a felszínen nem nyomták rá bélyegüket az Akadémia és a kormány kapcsolatára. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben 2018. május 25-én megtartott magyar–német innovációs napon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában például kiemelte az akadémiai intézetek jelentőségét az innovációs folyamatokban. A kormány tudománypolitikai elképzeléseit felvázolva egyebek mellett az ipari szereplők, az egyetemek és az Akadémia együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Politika és tudomány kapcsolatát azonban némiképp visszamenőlegesen is árnyalja, hogy a 2018 júniusát követő időszakban, az MTA kutatóintézeti hálózata feletti egyezkedések hátterében kormányzati szereplők szájából is elhangzottak az Akadémiát és akadémikusokat aktuálpolitizálással, a kormány kritizálásával vádoló szemrehányások.
A kutatóhálózat központi finanszírozásának terve 2018. június 14-én az Index.hu portálon jelent meg a hír a szélesebb nyilvánosság előtt arról, hogy a kormány előtt fekvő 2019. évi központi költségvetési tervezet előirányzata szerint az MTA támogatása a korábbi évek összegének mintegy a felére esik vissza, és a kutatóintézeti hálózat költségvetési támogatására előirányzott 20,1 milliárd forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezetében jelenik meg. Bár e legelső cikkben kormányzati forrásokat nem szólaltattak meg, a szerkesztők a címbe emelték ki következtetésüket: „Elvenné a kormány az MTA kutatóintézeteit”. A kormány azonnal cáfolta a sajtó értelmezését, és akként érvelt, hogy célja az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia létrehozása, az erőforrások hatékony felhasználásnak elősegítése. Az Akadémia másnap megerősítette, hogy az illetékes minisztérium a költségvetési tervezetet június 12-én elektronikus úton eljuttatta a tudóstestülethez, de „irreálisan rövid” véleményezési határidővel. Az Akadémia elnökségének 2018. június 15-ei rendkívüli ülésén a megjelent akadémikusok egyhangúlag arra kérték a kormányt, hogy a költségvetési keretszámokat előzetes konzultációt követően véglegesítsék, az akadémikusokból és tudósokból álló Stádium 28 Kör pedig a tudomány autonómiája elleni kormányzati támadásként értékelte a fejleményeket. Kevéssel később az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége is nyílt levélben állt ki az MTA szakmai és pénzügyi függetlensége mellett. A kormány részéről Palkovics László 2018. június 19-én szólalt meg, és azt nyilatkozta, hogy a kormány nem szándékozik az akadémiai kutatóintézetek irányítását átvenni, sem a kutatások fő hangsúlyait meghatározni. Hozzátette azonban, hogy a költségvetési forrásoknak hatékonyan kell szolgálniuk a tudományos kutatásokat. A kialakulóban lévő sajtóháborút a Figyelő június 19-én gyorsította fel, amikor az MTA gyökeres társadalompolitikai reformját támogató, nagy port felkavart cikkében sorra vette az MTA berkeiben „liberális” és „ideológiavezérelt” témákkal foglalkozó kutatókat (bevándorlás, gendertudomány, egyenlő bánásmód stb.). A kormány céljaival egyetértő, esetenként tudományos körökből érkező publikációk ezt követően szintén a tudományos eredmények elszámoltatását és a társadalompolitikai prioritások szem előtt tartását hiányolták a kutatásfinanszírozási rendszerben, és üdvözölték a megfogalmazott célokat. Június 22-én a Momentum Mozgalom szervezésében az Akadémia székháza előtt néhány száz embert megmozgató tiltakozó tüntetésre került sor az átalakítás ellen.
2018. június 26-án megindultak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között, amelyen a kutatóintézetek vezetői is részt vettek. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van az innovációs törekvések és kutatások, ez utóbbi körön belül pedig az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozási rendszerének elkülönítésére. Az Akadémia azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a költségvetési támogatások és a kutatási intézményhálózat felett továbbra is ők rendelkezzenek, ezért Palkovics miniszter alternatív megoldások kidolgozására kérte fel a testületet. Az Akadémia által június 29-ére kidolgozott és Palkovics László miniszternek előterjesztett javaslatban elsősorban arra tettek indítványt, hogy a kölcsönösen megfelelő kompromisszum eléréséig halasszák el a 2019. évi költségvetési tervezet vitás tételszámainak elfogadását. Javasolták, hogy amennyiben a kormány társadalompolitikai céloknak is meg kíván felelni, úgy a fókuszterületeknek a kutatóintézeti hálózat költségvetési rovatában különítsenek el keretet, de ne vegyék el az Akadémiától a kutatások alapfinanszírozásához szükséges összeget. Amennyiben pedig ez elfogadhatatlan a kormány számára, legalább a kutatások szakmai felügyeletét biztosítsák az Akadémiának. Július 6-án Palkovics miniszter elfogadhatatlannak minősítette mindkét alternatív megoldást, és amellett tett hitet, hogy a kormány társadalompolitikai céljai legitimek, és a tervezett költségvetés elfogadása fontos lépés a kutatási összegek központi tervezésének irányába. Leszögezte azt is, hogy a kormány az akadémiai kutatóintézeti hálózat működtetésébe nem kíván beleszólni. Időközben sajtónyilvánosságot kapott, hogy nem csupán az MTA lehet érintett a kutatásfinanszírozási rendszer központosításában. Egy június elején született kormányrendelet alapján az NKFIH a korábbi gyakorlattól eltérően csak az innovációs és technológiai miniszterrel folytatott egyeztetést követően hirdethette ki az általa kezelt pályázatok eredményét. Az elkövetkező hetekben érdemi előremozdulásra nem került sor, csupán az MTA stratégiai tanácsadó testülete adott ki egy, a korábbi akadémiai álláspontot megerősítő állásfoglalást, a tudóstársaság elnöksége pedig július 25-én úgy határozott, hogy a kormányt a tárgyalások folytatására kéri fel, a kutatóintézetek irányítási rendszerét illetően pedig a 2019. májusi akadémiai közgyűlésig ajánlásokat fogalmazott meg. Ennek főbb pontjai voltak a személyi és kutatási kérdésekben az Akadémia döntési autonómiájának biztosítása, a köztestületi vagyon megmaradását és az intézeti hálózat irányítását biztosító jogi garanciák kidolgozása.