Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek azok a beruházások, amelyeket Magyarország kormánya rendeletben ilyennek minősít, megvalósításuk gyorsítása céljával.
Előzménye Korábban is előfordult, hogy egy-egy kiemelt jelentőségű beruházás gyors megvalósítása érdekében az Országgyűlés speciális szabályokat állapított meg. Erre példa az 1999 decemberében leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló 2000. évi XL. törvény.
A vonatkozó törvény A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről a 2006. évi LIII. törvény rendelkezik. Az Országgyűlés 2006. február 13-án fogadta el a törvényt. A Magyar Közlönyben 2006. március 3-án jelent meg a törvény szövege.
A törvény hatálya alapján eredetileg a kormány olyan nagy beruházásokat minősíthetett kiemeltté, amelyek a) európai uniós támogatással valósulnak meg, vagy b) központi költségvetési támogatással valósulnak meg és legalább 5 milliárd forint költségűek vagy legalább ezer új munkahelyet teremtenek. Az EU támogatással megvalósuló beruházások kiemelt kezelését az indokolta, hogy az ország 2004. évi EU-csatlakozásával megnőtt az EU támogatások értéke, ugyanakkor szoros határidők vonatkoztak a támogatások felhasználására. A törvényjavaslat előadója Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt.
A törvény hatályát később többszöri módosítással jelentősen kibővítették.
A törvény az építkezéshez szükséges hatósági eljárásokat, valamint azok bírósági felülvizsgálatát gyorsítja. A gyorsítás fő eszközei a következők. Az eljáró hatóság és szakhatóságok illetve az illetékes bíróság központosítása: az eljáró hatóság és szakhatóság a „normál” esetben másodfokon eljáró hatóság, az illetékes bíróság a Fővárosi Bíróság. Előzetes egyeztetés lehetővé tétele: a hatósági eljárást megelőzően a beruházó és az eljáró hatóság és szakhatóságok szemlét illetve egyeztetést tarthatnak. Soron kívüliség és rövid határidők előírása.
A kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások A kiemelt jelentőségűvé minősített beruházások száma idővel jelentősen megnőtt. 2006-10 között évente 1-5 kormányrendelet minősített kiemelt jelentőségűvé beruházásokat. 2013-18 között minden évben több mint 25 kormányrendelet született.
A kiemelt jelentőségűvé minősített beruházások köre idővel jelentősen kiterjedt. 2006-10 között a kormány többnyire EU támogatással megvalósuló, közlekedési, környezetvédelmi és energetikai nagyberuházásokat, valamint egy nagy ipari beruházást, a Mercedes kecskeméti beruházását minősítette kiemelt jelentőségűvé (2008). Ebben az időszakban egy olyan beruházás lett kiemelt jelentőségű, amelynek a társadalmi megítélése vitatott volt: a Sávoly mellé tervezett MotoGP versenypálya (amely végül nem valósult meg). 2010 után a kormány számos további közlekedési, környezetvédelmi és energetikai, illetve településfejlesztési nagyberuházást, valamint nagy ipari beruházást (köztük a legismertebbek az Audi győri fejlesztése, 2011, és a BMW debreceni beruházásához a terület előkészítése, 2018) minősített kiemelt jelentőségűvé. Emellett olyan beruházások is kiemelt jelentőségűek lettek, amelyek nemzetgazdasági jelentősége csekély, illetve amelyek társadalmi megítélése erősen vitatott volt. Ilyenek voltak a stadion építések (2011-től), a Római-parti árvízvédelmi védmű (2012), a Szabadság téri német megszállási emlékmű (2013), a miniszterelnökség budavári elhelyezése (2014), stb.
Kritika A törvény hatályának kiterjesztése révén a kormány olyan beruházásokat is „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” minősíthet és ezáltal gyorsíthat, amelyeknek tényleges nemzetgazdasági jelentősége nincs vagy csekély, és amelyek társadalmi megítélése erősen vitatott.
Jegyzetek
Források 2000. évi XL. törvény a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről A törvényjavaslat Az Országgyűlés 2006. február 13-i ülésnapjának naplója A kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások listája
Kategória:Magyarország gazdasága