A szociálpolitika olyan szakpolitika, amely a társadalom működésével foglalkozik, annak működését kívánja befolyásolni a szociális élet területén. Meghatározza a célokat, s ezekhez hozzárendeli az eszközöket.
A szociálpolitika történelmileg kialakult intézményrendszer, amely kielégít bizonyos piaci kapcsolatok révén nem megfelelően biztosítható szükségleteket. Túlnyomórészt az állami elosztás, illetve újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló intézményrendszerek együtteseként.
A szociálpolitika céljai
a társadalom integrációjának elősegítése; az esélyegyenlőség erősítése és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése; a piaci működés korrekciója bizonyos társadalmi kockázatok esetén.
A szociálpolitika elvonja a piactól azt, amit szerinte nem onnan kéne beszerezni. Ugyanakkor egyes ellátásokat a piac hatáskörébe helyez. Például egészségügyi ellátás – sürgősségi ellátást elvonta a piacról, de a szépségiparhoz kapcsolható plasztikai műtéteket már a piac hatáskörébe helyezi.
A szociálpolitika fő célja a hátrányos helyzet megszüntetése a társadalmon belül.
A szociálpolitika érintettjei és szereplői
A résztvevő maga a társadalom, a társadalom minden tagja A hátrányos helyzetű rétegek, ezek lehetnek: A biológiai eredetű hátrány A társadalmi eredetű hátrány Az egyéni okok miatt kialakult hátrány Az egyenként vagy halmozottan jelentkező hátrány
A szociálpolitika szereplői két csoportra oszthatók: alakítókra – akik csinálják alanyokra – akikre irányul
Intézményrendszer és jogi háttér Magyarországon a szociálpolitika jogi alapjait elsősorban az 1993. évi III. törvény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény – határozza meg. A törvény szabályozza a szociális ellátások formáit, a jogosultsági feltételeket, valamint az ellátások finanszírozásának és igazgatásának rendjét.
A szociálpolitikai feladatok végrehajtásában több szereplő vesz részt: Központi kormányzati szervek: a szociálpolitikáért felelős minisztériumok, valamint az egyes ellátások finanszírozásában szerepet betöltő intézmények, például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Helyi önkormányzatok: alapvető szociális szolgáltatások szervezése és nyújtása, például étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Civil és egyházi szervezetek: a közfeladatok ellátásában részt vevő alapítványok, egyesületek és karitatív szervezetek (pl. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt), amelyek állami támogatással vagy saját forrásból nyújtanak szolgáltatásokat. Piaci szereplők: bizonyos szociális és egészségügyi szolgáltatásokat üzleti alapon nyújtó vállalkozások.
Az intézményrendszer felépítése a decentralizáció elvét követi, vagyis az alapellátások túlnyomórészt helyi szinten, az önkormányzatok által kerülnek megszervezésre, míg a szakosított ellátásokat és országos programokat központi szervek irányítják. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, igazodva a társadalmi szükségletekhez és a gazdasági lehetőségekhez.
Jegyzetek
Külső hivatkozások SzocHáló – társadalomtudomány online Szociális Szakmai Szövetség Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Szociálpolitika.lap.hu - linkgyűjtemény
Kategória:Politika