Cserna Andor (születési neve: Grünfeld Ármin; 1891-ig) (Budapest, 1885. április 24. – Budapest, 1933. március 23.) magyar újságíró, zenekritikus.
Életpályája Szülei: Cserna (Grünfeld) Sándor mérnök és Klein Etelka voltak.Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 692/1933. folyószám alatt. Népes családban nőtt fel, két nővére és két bátyja volt. Egyetemi tanulmányai után a Zeneakadémia hallgatója lett, Koesslernél tanult zeneszerzést. Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert „tanulótársai” voltak. Pályáját a függetlenségi Egyetértés napilapnál kezdte. Ezután a polgári radikális Világ szerkesztője lett. Dolgozott rendőri riporterként, törvényszéki és tíz éven át parlamenti tudósítóként. 1911-ben alapította és szerkesztette az Auróra című folyóiratot, majd hetilapot, melyet később a „Nyolcak” hivatalos lapjának tituláltak, s amely 1912-ben megszűnt.Auróra (1911–1912). Irodalmi, művészeti, színházi és zenei folyóirat. (Voit Krisztina szerint: 1911 áprilisától Auróra. Irodalmi és Művészeti Hetilap címen látott napvilágot.) Megjelent havonta egyszer, majd 1911 áprilisától hetilap. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Cserna Andor volt, majd 1911 áprilisától tulajdonos még az Erdélyi és Társa Lapkiadó Vállalat. 1911 februárjától segédszerkesztő ifj. Bókay János. Kiadta Cserna Andor, nyomta a Lengyel Lipót Könyvnyomdai Műintézet, 1911 júniusától pedig a Jókai Nyomda. Kosztolányi munkásságára vonatkozó irodalom. Összesített, folyamatosan bővülő bibliográfia. Szerk. Dobás Kata. Szemlézett lapok listája. 2010. 7. oldal 1913-tól Az Est szerkesztőségi titkára, 1933-ig zenei rovatvezetője volt. 1919-ben a Magyar Bélyegújság szerkesztőjeként dolgozott. 1927-től a Szöveges Színlap szerkesztője volt. Korán felfigyelt a rádió elterjedésével a széles közönségigényre, s 1929-ben megalapította a Magyarország lap szombat délutánonként megjelenő vasárnapi számának 20 oldalas állandó mellékletét, A Magyarország Rádiója címmel, melyet halála napjáig szerkesztett.Magyarország, 1929. március 2. 51. szám
Számos zenei tárgyú könyvet írt és fordított. Tanulmányt írt Richard Strauss Saloméjáról, s ő a szerzője a legelső Parsifal-tanulmánynak is. Összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot. Életrajzot írt Romain Rollandról.
Hat hónapi, műtétekkel együtt járó betegség után testvére, Cserna István főorvos, egyetemi tanársegéd gondozása ellenére elhunyt. Feleségét, Juci (Balla Norbertné) leányát és még gimnazista András fiát hagyta árván. Sírja a Farkasréti temetőben található (33/3-1-71).
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon Nemzeti Örökség Intézete Cserna Andor nekrológja, Pesti Napló, 1933. március 24. 68. szám, 9. oldal
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005. Blaha Lujza emlékalbum. Szerkesztette: Porzsolt Kálmán. [Budapest], Blaha Lujza Emlékbizottság, .
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936. Színészeti lexikon. Szerkesztette: Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Pótlás a Zenei lexikonhoz. A-Z. Szerkesztette: Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Budapest, Győző Andor, 1935.
Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek