Mašićka Šagovina (1900-ig Šagovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 59, közúton 69 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 43 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Psunj-hegység lejtőin, a Trnava-patak partján fekszik.
Története Ság várátA vár a mai Cernički Šagovina felett állt, csak csekély maradványai találhatók. és uradalmát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1544-ben foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpusztult.
A török kiűzése után a 18. század elején főként Boszniából pravoszláv vlachok és katolikus horvátok települtek ide be létrehozva Šagovinát, mely már a 18. században is két település volt. A pravoszláv település (a mai Mašićka Šagovina) a gradiskai ezredhez, a katolikus település (a mai Cernička Šagovina) pedig Pozsega vármegyéhez tartozott. Mašićka Šagovina az első katonai felmérés térképén „Dorf Schagovin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sagovina” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 571. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sagovina” néven 70 házzal, 74 katolikus és 284 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Csehországból az olcsó földek miatt cseh családok települtek ide.
1857-ben 175, 1910-ben 236 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 74%-a szerb, 25%-a cseh anyanyelvű volt. Ekkor a másik Šagovinától való megkülönböztetésül a szomszédos Mašićról a Šagovina Mašićka nevet kapta. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 7 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 175 169 128 164 195 236 239 267 224 209 231 228 239 209 18 7
Nevezetességei Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 20. század elején épült. A délszláv háborúban 1992-ben a frontvonalba esett, súlyos sérülések érték. Ma is romos állapotban áll.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin (megjelent a Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. számában, fordította: Szatanek József) Cernik község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe A Bljesak-95 hadművelet
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. – Szlavónia 1698-as összeírása 22. oldal. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka Okučani kulturális emlékei
Kategória:Bród-Szávamente megye települései