A jövedéki orgazdaság Magyarországon egy önálló bűncselekmény volt a már hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény (Büntető Törvénykönyv) szerint. Volt vétségi és bűntetti alakzata is. Gondatlanul is elkövethető volt.

Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) a jövedéki orgazdaság különálló szabályozása is megszűnt, e cselekmények 2020. december 31-ig a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozott orgazdaság, a 20201. január 1-jétől hatályos Btk. szerint a pénzmosás tényállása alá tartoznak.https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/19_JacsoJ.pdf

Fogalma Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.311/A. § (1) bek. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a jövedéki termék értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot.

A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre, vagy üzletszerűen követik el. Btk. 311/A. § (2) bek.

Egy évtől 5 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt, illetve a jelentős értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el. Btk. 311/A. § (3) bek.

A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre, vagy a különösen nagy értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el.

Célzatosság

Haszonszerzési célzatra is szükség van e bűncselekmény megállapításához, nemcsak az említett magatartásokra. ennek hiányában nem beszélhetünk jövedéki orgazdaságról.

Gondatlanság

A jövedéki orgazdaságnak gondatlan formája is van. Aki ugyanis különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el a bűncselekményt, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ebből következik, hogy a kisebb értékre gondatlanságból elkövetett orgazdaság nem bűncselekmény. A vagyoni haszonszerzési célzatnak ilyenkor is fenn kell állnia, a szándékos bűncselekménnyel ellentétben azonban az elkövető itt nem tudta, csak gyaníthatta, hogy jövedéki adózás alól elvont termékről van szó.

A jövedéki termék értéke

A jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni.

Története A jövedéki orgazdaság tényállását a 2001. évi LIX. törvény iktatta be az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított magyar Büntető Törvénykönyvbe 2001. július 20-ától, a visszaélés jövedékkel és a jövedékkel visszaélés elősegítése tényállásával együtt mint Btk. 311. §, Btk. 311/A. § és Btk. 311/B. § (E három bűncselekményt együttesen jövedéki bűncselekményeknek nevezték. http://cegvezetes.hu/2001/12/jovedeki-buncselekmenyek/

Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) az utóbbi néven szerepel.

Források 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről2001. évi LIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (Jöt.)2011. évi LXXX. törvény Jacsó Judit: A költségvetési csalás2012. évi C. törvény''' a Büntető Törvénykönyvről

Jegyzetek

Kategória:Büntetőjog