Az Erzsébet híd a Duna felett épített közúti híd, amely Észak- és Dél-Komáromot köti össze két város központján keresztűl. A hídtól indul a 132-es főút, amely Dél-Komárom belvárosán keresztül az 1-es főúttal és 13-as főúttal kínál összeköttetést. A szlovák oldali folytatása a 64-es főútba bekapcsolódó 64a számot viseli.

A híd az 1767,8 folyamkilométernél található.

A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi. 2017-2020 között megvalósult a két országot összekötő – a városközpont és az Erzsébet híd tehermentesítését is szolgáló – új Monostori híd felépítése. Azóta 20 tonnás súlykorlátozás van rajta érvényben.

Története

Építése

bélyegkép|balra|200px|Az Erzsébet híd építésének emléktáblája Komárom és a Duna jobb partja között 1589-ben létesült az első hajóhíd. Ez azonban csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött. Erre végül csak 1891-ben került sor. Az Erzsébet híd Magyarország legelső nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar kivitelezők építettek, magyar tervek alapján. Terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette. A 4×100 méter ívnyílású híd 1891-1892 között épült meg, sarló alakú rácsos tartókkal. A hídépítés jogát Gregersen Guilbrand, a magyarrá lett norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynéről neveztek el.

A hegesztett (kavartvas) szerkezeti elemek a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek, tömegük 2225 tonna. A négynyílású, alsópályás, csonka sarló alakú acélszerkezetű hídon 5,8 méter széles úttest és mindkét oldalon 2,5 méter széles járda épült. A híd alapozása keszon segítségével épült meg, mélysége 12 méter. Az alapozás falainak burkolata mészkő. A híd összeszerelését sínen mozgó portáldaru segítségével végezték el. Építése idején a pályaszerkezet a kereszttartókra helyezett fagerendákból állt. A gerendákat 1914-ben előregyártott vasbetonra, majd 1927-ben monolit vasbeton lemezre cserélték.

Közvetlenül a híd előtt található a 13-as főút egynyílású, alsópályás rácsos hídja, amely jellegében hasonló. A 48,4 méter nyílású felüljáró a Duna-híddal egyidejűleg készült el 1892-ben, és a vasútállomásra vezető vasúti vágányok (1-es vasúti fővonal) felett vezet át. Ez a híd is Gregersen és a Magyar Államvasutak Gépgyárának munkája. A híd túloldalán lévő Erzsébet-szigetet ekkor még a Kis-Duna-ág felett ívelő fahíd kötötte össze Észak-Komárommal. A kis-dunai acélhidat csak ezt követően, 1898. november 21-én adták át.

Újjáépítése és karbantartása

bélyegkép|balra|200px|Erzsébet híd felújításának emléktáblája bélyegkép|jobbra|260px|Csehszlovák légiósok lezárják a hidat (1919) A második világháború végén, a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották a két középső nyílást. A hidat 1946-ban Ivan Sztyepanovics Konyev marsall parancsára a Vörös Hadsereg mérnöki részlege és a Csehszlovák Köztársaság ipari vállalatai állították helyre, eredeti állapotának megfelelően a sértetlen részek felhasználásával. Az egyetlen eltérés az volt, hogy a két közbenső nyílásban fa pályaszerkezet épült. Ezt csak 1962-ben váltották fel az előregyártott vasbeton elemek. A pályalemezt 1980-ban ismét átépítették, új szigetelést és dilatációs szerkezeteket építettek be. Az 1990-es évek végére, a híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítás vált szükségessé. Ezt megelőzően történt meg a magyar oldalon a feletti közúti híd, illetve a szlovák oldalon a kikötői Kis-Duna-ág feletti nyitható szerkezetű híd rekonstrukciója. Miután az észak-komáromi rekonstrukció 2002-ben, a dél-komáromi pedig 2004-ben befejeződött, sor kerülhetett az Erzsébet híd felújítására. A kivitelezési munkákat az Európai Uniós közbeszerzési pályázat eredményeként a Hídtechnika Kft. és a Közgép Rt. alkotta Komárom–Komarno 2005 Konzorcium végezte el. A kivitelezés költsége 5,4 millió eurós (1,6 milliárd forintos) költségét a két ország egyenlő arányban állta. 2005 telén kezdődött a munka, melynek során a pilléreket kőszórással újították fel, és kicserélték a hőhatások kiegyenlítésére szolgáló dilatációs elemeket. A lehetőségekhez mérten tíz-tíz centiméterrel szélesítették az útfelületet. Elvégezték a szigetelés és az aszfaltburkolat cseréjét, valamint a teljes közvilágítási hálózat átépítését, új acél járdakonzolokat építettek. A hajózás biztonsága érdekében radartükör is került a hídra. A híd maximális teherbírása 40 tonna, ennek ellenére megmarad a 20 tonnás korlátozás. A munkálatok során időszakos, fél- és egész pályás lezárásokra került sor. 2006. december 11-én teljes szélességében megnyitották a forgalom előtt.

Érdekességek

Ez legrégebbi, részben eredeti formában álló Duna-híd (a két szélső nyílás). A tíz évenként esedékes korrózióvédelmi munkálatokat felváltva fizeti a két állam. 2002-ben a komáromi Klapka György Múzeum 110 éves a komáromi Erzsébet híd címmel kiállítást rendezett. 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnök itt akart átkelni a szlovák-magyar határon, de a szlovák határőrök visszafordították. Az eset tovább élezte a két ország kapcsolatát.

Képgaléria

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Komáromi vasúti összekötő híd Monostori híd

További információk Duna-hidak Komáromi „Erzsébet” Duna-híd felújítása – Pont-Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Rt.

Kategória:Komárom közlekedése Kategória:Komárom (Szlovákia) Kategória:Magyarország Duna-hídjai Kategória:Szlovákia Duna-hídjai Kategória:Magyarország 19. századi építményei Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Nemzetközi hidak Kategória:Erzsébet királyné emlékezete Kategória:19. századi hidak Kategória:Szlovákia 19. századi építményei Kategória:1892-ben átadott építmények