A Tisztviselőtelep (románul: Cartierul Andrei Mureșanu) Kolozsvár délkeleti részén található városrész. Nevét a román költőről és forradalmárról, Andrei Mureșanuról kapta.

Fekvése és utcái

A városrész a történelmi belváros délkeleti peremén kezdődő, enyhén emelkedő domboldalon terül el. Alsó része nagyjából 350 méter tengerszint feletti magasságtól emelkedik dél fele, és a Békás irányában 400 méter felé ér.

Északon a Petőfi utca (str. Avram Iancu), keleten a Györgyfalvi út (str. Constantin Brâncuși) és Alverna utca, délen a Bunezoá és a Békás negyedek, nyugaton a Görögtemplom utca (str. Bisericii Ortodoxe) határolják. Fő közlekedési útvonalai a Tordai út (Calea Turzii), Györgyfalvi út (str. Constantin Brâncuși) és a Békási út (str. Alexandru Bohățiel). A Hunyadi térről induló 20-as, a Széchenyi térről induló 21-es és 32-es, valamint a vasútállomásról induló 32B buszokkal közelíthető meg.

Története A város délkeleti peremén, a városfalakon kívül, a mai Cipariu tér helyén már korán kialakult egy elkülönülő, szegényebb telepszerű beépülés, a Cigánysor és környéke. Ez a városszéli településrész a történelmi belvároson túl a város első, délkeleti irányú kinyúlásának tekinthető, és sokáig megőrizte peremjellegét a belsőbb városrészekhez képest.

A Cigánysor déli végében emelkedő meredek lejtőt a lakosság Agyagdomb néven ismerte, és ez sokáig a beépített város határát jelölte. A domboldalon a 19. század elejétől megjelentek az első lakók is: 1831-ben a városvezetés több szegénysorú családot telepített ide a Fellegvár alatti Sáncoldalról, miután egy földcsuszamlás miatt ott életveszélyessé vált a lakhatás. A dombon túl a 19. század végén az Allami Faiskola terült el.

A 19. század második felében a város terjeszkedése lassan a Békási Szőllők (románul: Viile Becaș) fele indult meg, elsősorban két fő kivezető út között: a Györgyfalva fele tartó Györgyfalvi úton (ma: Strada Constantin Brâncuși), illetve a Torda fele vezető Tordai úton (ma: Calea Turzii).

A környék egyik elsőként kiépülő utcája a Hegedűs utca volt; később Szondi utca néven szerepelt, ma pedig Strada Anatole France néven ismert.

1903-ban a város délkeleti peremén fekvő egykori faiskola területét parcellázni kezdték, a módosabb értelmiségi személyek és tisztviselők lakóhelyévé vált. Innen származik a telep elnevezése is; a korszakban ez gyakori elnevezés volt, több városban is megjelenik hasonló telepeknél.

bélyegkép|Egy újonnan épült szecessziós stílusú villa a Zrínyi utca 9. (kb. 1910-es évek).

A trianoni béke nyomán bekövetkezett impériumváltás után a városrész fő útját, az Attila utat a román hatóságok Andrei Mureșanu-ra nevezték át. Idővel az utcanév használata kiterjedt a tágabb lakóövezetre is. 1923-ban új telkeket osztottak ki a román államigazgatás tisztviselőinek a városon kívüli területeken, ami jelentősen hozzájárult a városrész déli irányú terjeszkedéséhez.

bélyegkép|Valentin Poruțiu villája (kb. 1930-as évek eleje), neo-Brâncovenesc stílusban

Az 1930-as években a ferencesek létrehozták az Alverna kolostort Kolozsvár délkeleti peremén, a Békási határon; a név a toszkániai La Verna (latinul: Alverna) zarándokhelyre utal. A főépületet 1930-ban szentelték fel, emléka ma is megmaradt, urca van elnevezve róla, a Strada Alverna.

bélyegkép|Az Alverna kolostor

A második bécsi döntés idejére a városrész beépítése már elérte a város délkeleti szélét, a domboldalon azonban még sok beépítetlen telek maradt; az épületek továbbra is elsősorban a főbb utcák mentén sűrűsödtek.

A második világháború után a kommunista rendszer kiépülése véget vetett Alverna kolostor rövid létének: 1948-ban a ferences közösséget betiltották és eltávolították, az épületeket pedig államosították.

1973 és 1976 között a villanegyedbe egy kisebb tömbházakbó álló lakótelep (Ansamblul Anatole France) épült. A meglévő házak többségét meghagyták, viszont a tágas kerteiket államosították, ide épültek az új lakások.

Francisc Munteanu 1973-as sorozatának, A szeplősnek az egyik forgatási helyszíne a Tisztviselőtelep volt.

A Szent András ortodox templom építését 1994-ben kezdték el, és 2014-ben került sor a felszentelésére.

Leírása A Tisztviselőtelep a belvárostól és a Békás fele emelkedő enyhe lejtőn terül el. A régi történelmi építészetének nagy része megmaradt. Az alsó, város felőli részben a 20. század eleji, jórészt a tisztviselői és módosabb polgári villák dominálnak, amelyekre az eklektikus és szecessziós építészet jellemző. Ezzel szemben a két világháború közötti időszakban kialakult fentebb elterülő zónában, a román értelmiségi és tisztviselői réteg számára épített házakra a neo-Brâncoveanu-stílus jellemző. Főként alacsony beépítésű városszövet jellemző az a teljes telepre, kivételt képez a Szondi utca térsége ahol a kommunista korszakban épített kisebb tömbház lakótelep található. A 20. század végére a megmaradt üres telkek nagy része beépült a déli perem részén. A telep épületeinek nagy része lakóház.

Műemlékei A városnegyedben a következő műemlékek találhatók: Cím Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja Attila út (Str. Andrei Mureșanu) 15. 60px Serbán-ház 20. század CJ-II-m-B-07431 Attila út 16. 60px Erdélyi Gazdasági Egyesület háza 1911 CJ-II-m-B-07432 Attila út 20. 60px Somogyi-ház 1906 CJ-II-m-B-07433 Zrínyi utca 7. 60px Kolumbán-ház 20. század CJ-II-m-B-07507 Kölcsey utca (str. Dimitrie Bolintineanu) 16. 60px Alexandru I. Lapedatu lakóháza 1925 CJ-IV-m-B-07829 Jósika utca (str. Nicolae Iorga) 6. 60px A Bârsan-házaspár lakóháza 20. század CJ-IV-m-B-07840 Martinuzzi utca (str. Măcinului) 20. 60px Lucian Blaga lakóháza 1925 CJ-IV-m-B-07847 Attila út 31. 60px Ion Agârbiceanu lakóháza 1915 CJ-IV-m-B-07849

Az irodalomban A városnegyed hangulatát idézi meg Dsida Jenő A tisztviselőtelep című, 1925-ben írt verse.

Hivatkozások

További információk [román nyelvű cikk a városnegyed híres lakóiról]

Kategória:Kolozsvár városrészei