A nyelvészetben az inverzió (< latin inversio) vagy anasztrofé (< görög ἀναστροφή) a szokásos (kanonikus, közönséges, normális) szórend vagy mondatrend megváltoztatása úgy, hogy két nyelvtani entitás helyet cserél egymással. Ilyen entitások lehetnek összetett grammatikai alak elemei, szószerkezet tagjai, mondatrészek vagy összetett mondat tagmondatai.Jarceva 1990, Инве́рсия ’inverzió’ szócikk.Bidu-Vrănceanu 1997, 260–261. o.Dubois 2002, 357–358. o.Bussmann 1998, 593. o.Crystal 2008, 254. o.

Szokásos szórend az olyan mondaté, amely elszigetelt (nem összetett mondatba vagy nagyobb kontextusba illesztett), szerkezetileg tagolt és legalább állítmányból álló minimális, tartalma és kommunikatív rendeltetése szerint kijelentő (nem kérdő, nem felszólító), és logikai minősége szerint állító (nem tagadó),Vö. az egyszerű mondat tipológiája Cs. Nagy 2007, 324–335. o. szerint. valamint azé a szószerkezeté, egyszerű vagy összetett mondaté, amelyben egyetlen tag sem nyomatékosított, amely nem fejez ki érzelmet (például nem felkiáltó mondat), és amely kibocsátójának nincs semmiféle stilisztikai szándéka.Wyler 2019, 427. o. Az inverzió egyike azoknak az eszközöknek, amelyekkel a beszélő egy vagy egynél több jellegzetességet változtat meg az előbbiek közül azért, hogy mondatát kontextusba illessze topikká vagy predikátummá téve egyik vagy másik részét; hogy információt kérjen; hogy utasítást adjon ki; hogy tagadjon valamit; hogy nyomatékosítsa azt, ami fontos számára; hogy érzelmeit fejezze ki; hogy stílushatást érjen el stb.

A nyomatékosítás, az érzelmek kifejezése és a stílushatás elérése retorikai alakzattá teszik az inverziót, főleg irodalmárok használatában. Ezen indokokon kívül költők gyakorolhatják az inverziót csupán azért, hogy megfeleljenek a verselés követelményeinek.Szathmári 2008, Inverzió szócikk.Dragomirescu 2008, inversiune szócikk.

Grammatikai inverzió

Inverzió főleg mondattani szinten történik, de alaktani is létezik, olykor a mondattípus megváltozásával egybekötve.

Alaktani inverzió

Egyes nyelvekben az inverzió összetett igealakokat érint. A magyar nyelvben ez a jövő idejű alak esetében fordul elő. Ha nincs hangsúlyos szó az állítmány előtt, akkor a lexikai jelentésű főnévi igenév a leghangsúlyosabb, és a szórend ez + segédige (pl. Keresni foglak),Szende – Kassai 2007, 235. o. de ellenkező esetben a szórend fordított: Gyula Pécsen fog lakni.Rounds 2001, 266. o.

A magyarban az igekötő is helyet cserél az ige mögé kerülve, amennyiben a mondat első szava nyomatékosított. Ez lehet az alany, amelynek ez a helye a szokásos mondatban is, vagy nyomatékosítás céljából az első helyre hozott más mondatrész, pl. Péter kimegy a strandra (szokásos mondat) → Péter megy ki a strandra (a legerősebb hangsúllyal nyomatékosított alany) → A strandra megy ki Péter (nyomatékosított helyhatározó).Szende – Kassai 2007, 264. o.

A nem tagadó felszólító mondat is az igekötő és az ige helyének felcserélésével jár: Menj ki a strandra!Szende – Kassai 2007, 265. o.

A tagadó mondatot is jellemzik ezek az inverziók, mivel a tagadószó egyike az állítmány elé teendő hangsúlyos szavaknak: Dolgozni fogok → Nem fogok dolgozni;Szita – Görbe 2010, 54. o. Péter kimegy a strandra → Péter nem megy ki a strandra.

Ezek az inverziók a kiegészítendő kérdő mondatban is megvannak, az igekötő esetében csak egyszerű igealakoknál: Mikor fog felhívni?;Rounds 2001, 267. o. Mikor hívsz meg minket vacsorára?Rounds 2001, 124. o.

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb, röviden BHMSz) az összetett igealakok szokásos szórendje lexikai jelentésű összetevő + segédige, de amennyiben hangsúlyos szó van az állítmány előtt, például külön szóval kifejezett alany, inverzió következik be, pl. Vid(j)eli smo Mariju ’Láttuk Mariját’ → Mi smo vid(j)eli Mariju ’Mi láttuk Mariját’.Browne – Alt 2004, 44. o. A j nélküli változat a szerb sztenderd szerinti, a j-s pedig horvát, bosnyák és montenegrói.

A BHMSz-ben is jellemzi ez az inverzió a tagadó mondatot: Čitao bih ’Olvasnék’ → Ne bih čitao ’Nem olvasnék’.Čirgić 2010, 129. o.

A kérdő mondatban is megvan ez az inverzió, eldöntendő kérdésben is. A segédige és a lexikai jelentésű elem között más mondatrész is beiktatható: eldöntendő kérdés: Da li sam dobro uradio? ’(Vajon) jól tettem?’,Klajn 2005, 104. o. Je li što kupio? ’Vásárolt-e valamit?’;Barić 1997, 448. o. kiegészítendő kérdés: Kada ćeš se vratiti? ’Mikor fogsz visszajönni?’Barić 1997, 449. o.

A román nyelvben is érintettek az összetett igealakok. A szokásos szórend segédige + lexikai jelentésű rész, de ennek fordítottja archaizáló hatású, pl. am cântat → cântat-am ’énekeltem’,Bidu-Vrănceanu 1997, 32. o. vom porni → porni-vom ’el fogunk indulni’.Bidu-Vrănceanu 1997, 51. o.

Mondattani inverzió

Egyes nyelvekben, mint a magyarban, szokásos mondatban az alany helye az állítmány előtt van, de helyük felcserélődik, amikor a mondat más típusú. Több nyelvben is ez az esete a beszélőt jelző mondatnak párbeszéd leírásában: Esik az eső – mondta János;Szende – Kassai 2007, 208. o. Je reviendrai, dit-elle, dès ce soir ’Még ma este visszajövök – mondta (a nő)’;Grevisse – Goosse 2007, 227. o. Aici avem o crimă, zise polițistul ’Itt gyilkossággal van dolgunk – mondta a rendőr’;Cojocaru 2003, 145. o. Jeste li žedni? – upita domaćica ’Szomjasok vagytok? – kérdezte a háziasszony’.Klajn 2005, 256. o.

Egy másik mondattípus megváltozásával járó helyfelcserélés egyes nyelvekben a kérdő mondatban történik. Ekkor az alany és az állítmány cserél helyet egymással.

Az angol nyelvben a kérdő mondat általános szórendje inverziós. A kopula szerepű létige, a modális igék és a segédigék cserélnek helyet az alannyal: That is true ’Ez igaz’ → Is that true? ’Ez igaz?’, Caroline has eaten ’Caroline evett’ → Has Caroline eaten? ’Evett-e Caroline?’,Bussmann 1998, 113. o. Where did John say that he was going? ’Mit mondott John, hova megy?’Crystal 2008, 126. o.

Egyes nyelvekben csak a kérdőszóra eső legerősebb hangsúlyos kiegészítendő kérdő mondatban van meg ez az inverzió: Hol játszanak a gyerekek?;Rounds 2001, 261. o. Când începe conferința? ’Mikor kezdődik a konferencia?’;Moldovan 2001, 52. o. Đe je olovka? ’Hol van a ceruza?’Čirgić 2010, 252. o.

A francia nyelvben is megvan ez a kérdő szerkezet, mint a szokásos nyelvi regiszterben használt két szerkezetváltozat egyike, amikor az alanyt hangsúlyos szó fejezi ki, pl. Quand arrivera Frédéric ? ’Mikor fog megérkezni Frédéric?’Delatour 2004, 185. o.

A választékos nyelvi regiszterben az állítmány + alany inverzió mindegyik kérdéstípusban megvan, ha az alanyt hangsúlytalan névmás fejezi ki: Tu es malade ’Beteg vagy’ (kijelentő mondat) → Es-tu malade ? ’Beteg vagy?’ Ha az alany főnév vagy hangsúlyos névmás, akkor az állítmány előtt marad, és a választékos regiszterben az állítmány egyszerű alakja vagy segédigéje mögé helyezett, az alanynak megfelelő hangsúlytalan személyes névmás utal vissza rá: Quand Frédéric arrivera-t-il ? ’Mikor fog megérkezni Frédéric?’

Egyes nyelvekben a hangsúlytalan névmással kifejezett tárgy vagy határozó helyének felcserélése az állítmányéval a kijelentő mondatról a felszólítóra való áttérés része: Vous l’appelez ’(Ti) hívjátok (őt)’ → Appelez-la ! ’Hívjátok (őt)!’;Delatour 2004, 83. o. Îl aștepți ’Megvárod (őt)’ → Așteaptă-l! ’Várd meg (őt)!’;Cojocaru 2003, 58. o. Ti mi doneseš čašu vode ’Hozol nekem egy pohár vizet’ → Donesi mi čašu vode! ’Hozzál nekem egy pohár vizet!’Čirgić 2010, 177. o.

A románban az ilyen inverzió célja kijelentő mondatban stílushatás elérése lehet (pl. te rog → rogu-te ’kérlek’), akárcsak a felszólító mondatra jellemző szórend megfordítása is olyanra, amilyen a kijelentő mondatban van ezen mondatrészek esetében: Uită-te! → Te uită! (visszaható alakú ige) ’Nézz oda!’

Kommunikációs inverzió

Kommunikációs (logikai, pragmatikai) szempontból egyes nyelvekben az elszigetelt mondat topikja (az, amiről mondanak valamit) az első helyen áll, és az alannyal (vagy esetleges szószerkezetével) azonos, a mondat többi része pedig annak predikátuma (az, amit a topikról mondanak). Amikor a mondat kontextusban van, szükséges lehet a beillesztése az alany predikátummá tételével, és ezzel az állítmány topikká lesz, és elfoglalja az alany helyét. Ez például akkor történik, amikor az előző mondat alanyra utaló kérdés, és nem küszöbölik ki az ismétlést, ami párbeszédben ritka. Példa: – Qui a été reçu à l’examen ? – Ont été reçus Pierre, Paul et Marie ’– Kinek sikerült a vizsga? – Sikerült Pierre-nek, Paulnak és Marie-nak’.

Az inverzió különböző mondatrészek topikká tételének eszköze is lehet, és nem csak párbeszédben: – Mit csinált János a könyvvel? – A könyvet feltette János a polcra. A könyvvel határozó a predikátum része a kérdésben, és tárgy funkciójú topikká válik a válaszban.É. Kiss 2006, 73–74. o. – Que fait Paul à Paris ? – À Paris, Paul travaille ’– Mit csinál Paul Párizsban? – Párizsban Paul dolgozik’. Az à Paris határozó a predikátum része a kérdésben, és topikká válik a válaszban.Dubois 2002, 337. o. – What did you say happened yesterday? – Yesterday John gave the money to Peter ’– Mit mondtál, mi történt tegnap? – Tegnap John Peternek adta a pénzt’. A yesterday határozó a predikátum része a kérdésben, és topikká válik a válaszban.Eifring – Theil 2005, 2. fej., 41. o. (BHMSz) Slavko vidi Olgu. Olgu vidimo i mi ’Slavko látja Olgát. Olgát látjuk mi is’ Az Olga tárgy a predikátum része az első mondatban, és topikká válik a másodikban.Browne – Alt 2004, 60. o.

Nyomatékosító és érzelmi inverzió

Amikor egy információelem fontos a beszélő számára, nyomatékosítani igyekszik azt. Ennek egyik eszköze az inverzió,Bidu-Vrănceanu 1997, 298. o. olykor topikká és predikátummá tevéssel egybekötve. A nyomatékosítás érzelmet kifejező is lehet. Ezekben az esetekben semlegesből és tárgyilagosból a szórend szubjektívvá válik,Bidu-Vrănceanu 1997, 517. o. úgy közönséges beszélők nyelvhasználatában, mint alakzatként irodalmi művekben.

Szószerkezetben

Egyes nyelvekben nyomatékosító inverzió van a melléknévi jelző és alaptagja között. Olyan nyelvekben, amelyekben a jelző + alaptag a szokásos szórend, a jelző az alaptagja mögé kerül. A magyarban ez gyakorlatilag csak régi versekben fordul elő, pl. Tisztességes legyen csak órám utolsó (Zrínyi Miklós: Az idő és hírnév). Egyéb nyelvekben: Sad ruke ove trudne žive u srcu tog kamena (Mak Dizdar) ’Most e munkában megkínzott kezek annak a kőnek a szívében élnek’ (szokásos szórend: ove trudne ruke);Barić 1997, 591. o. Играет и воет, как зверь молодой, / завидевший пищу из клетки железной (Igrajet i vojet, kak zverj molodoj, / zavidevsij piscsu iz kletki zseleznoj) ’Úgy tombol, akár a bezárt fiavad, / mely rácsain át vicsorog ki a koncra’ (Alekszandr Szergejevics Puskin)A Kaukázus, Franyó Zoltán fordítása. (szokásos szórend: молодой зверь ’fiatal vadállat’, из железной клетки ’a vasketrecből’).

Más nyelvekben a szokásos szórend alaptag + jelző. Az alábbi nyelvekben megtalálható ennek inverziója nem csak az irodalomban: un tas de neige énorme → un énorme tas de neige ’egy hatalmas hókupac’;Kalmbach 2017, 34. o. orașul frumos → frumosul oraș ’a szép város’.Bidu-Vrăceanu 1997, 24. o.

Egyszerű mondatban

A nyomatékosító és érzelmi inverzió más mondatrészeket is érint, mint a jelzőt, a szókapcsolatukkal együtt, ha van ilyen, és esetleg többletszóval vagy -szavakkal a szokásos szórend esetével szemben. Ugyanakkor a kiemelt szóra esik a legerősebb hangsúly. Példák: az állítmány (igei vagy névszói): A gyerekeik szépek és okosak → Szépek és okosak a gyerekeik;Kiss 2006, 74. o. Louis est venu ’Louis eljött’ → Il est venu, Louis ’Eljött Louis’;Dubois 2002, 456. Itt il valójában csak a személy morfémája, amely a tulajdonképpeni alanyra utal előre. Mama a venit ’Anyu megjött’ → A venit mama ’Mejött anyu’,Avram 1997, 467. o. Copilul e vesel ’A gyerek vidám’ → E vesel copilul ’Vidám a gyerek’;Avram 1997, 333. o.