A bakbűzű sallangvirágWagnerPriszter 221. és 395. o. vagy mediterrán sallangvirág (Himantoglossum hircinum) a kosborfélék (Orchidaceae) családján belül a sallangvirág (Himantoglossum) nemzetségbe tartozó növényfaj.
Etimológia Különleges nevét onnan kapta, hogy virágai a bakkecskékét meglepően hűen idéző szagot árasztanak; erre utal a latin fajnévben a "hircinum" jelző is, mely kecskét jelent.
Előfordulása Másodlagos gyepekben, gyümölcsösökben, cserjésekben, homokdűnéken, általában másodlagos, enyhe zavarásnak kitett élőhelyeken lehet megtalálni. Elterjedési területe atlantikus Európára korlátozódik; Dél-Angliától Spanyolországig, Németországtól Dél-Franciaországig terjed; Szicíliában és Dél-Olaszországban maradvány (reliktum) előfordulása ismert. Magyarországon nem honos.
Jellemzői Lágy szárú, évelő növény. Viszonylag nagy termetű európai orchidea, 50–90 cm magasra nő meg, ám igen nehezen vehető észre. Szürkészöld tőlevelei hosszúkásak, fényesek, sima felszínűek, hegyes levélcsúcsban végződnek. A tőlevelek a május-júliusi virágzás idejére elszáradnak. A szárlevelek szórt állásúak, kisebbek és keskenyebbek. A zöld lepellevelek sisakot formálnak, a sokvirágú füzérben növő virágot kicsiny, lehajló sarkantyú és hosszúkás, sallangos murvalevelek kísérik. Két oldalsó karéj övezi mélyen lecsüngő, bíborral futtatott, csavarodó szalagra emlékeztető, 3–5 cm-es mézajkát. A virág látványa mellett átható, kellemetlen szagával vonzza a megporzást végző legyeket. Termése sokmagvú toktermés, mely három rekeszre tagolódik.
Jegyzetek
Források
Priszter: Wagner:
Kategória:Növényfajok Kategória:Kosborfélék