A Washington State Cougars amerikaifutball-csapata az NCAA I-es, valamint a Pac-12 Conference North divíziójában képviseli a Washingtoni Állami Egyetemet. A csapat először 1894-ben lépett pályára.

A csapat otthona az 1972-ben megnyílt Martin Stadion, melynek befogadóképessége 33 522 fő.

Történet Kezdetek bélyegkép|jobbra|Az 1900-as csapat bélyegkép|jobbra|A Washington Huskies elleni 1900. november 29-i játék, amely az állami bajnoki címért folyt A futballcsapat első edzője William Goodyear volt; az első, 1894-es szezon eredménye 1–1 volt, első győzelmüket az Idaho Vandalsszal szemben szerezték. Az első fizetett vezetőedző a csapatot az 1900-as és 1902-es szezonokban segítő William L. Allen volt; a csapat eredménye ekkor 6–3–1 volt.

Az 1906–1907 és az 1912–1914 közötti időszakok edzője John R. Bender volt 21–12-es eredménnyel. Az 1915–1917 közötti szezonokban William Henry Dietz volt a vezetőedző, a csapat ekkor kiemelkedő, 17–2–1-es eredménnyel végzett. A futballcsapat 1915-ben a Rose Bowlon legyőzte a Brown Bearst, végső eredményük pedig 7–0; a teljesítményt elismervén Dietzet 2012-ben az egyetemi amerikaifutball-hírességek csarnokába való szerepeltetéssel tüntették ki. 1923 és 1925 között a Cougars edzője Albert Exendine volt, az időszak eredménye 6–13–4.

Babe Hollingbery tizenhét szezonon át volt a csapat vezetőedzője, a 93–54–14-es eredménnyel a WSU történelmének legsikeresebb futballedzője. Az 1930-as Rose Bowlon a csapat az Alabama Crimson Tide-dal szemben vereséget szenvedett, azonban 1926 és 1935 között hazai pályán egy vesztes mérkőzésük sem volt. Az edző tiszteletére a számos egyetemi sportcsapatnak otthont adó épület 1963-ban a Hollingbery Sportcsarnok nevet vette fel. Az edző 1979-től szerepel a hírességek csarnokában. Sok más futballcsapathoz hasonlóan az 1944–1945 közötti időszakban a második világháború miatt a Cougars sem lépett pályára; a következő edző a Lincoln Gimnáziumtól érkező, egykor a WSU-n tanuló Phil Sarboe lett. A Sarboe által vezetett öt szezon végén 17–26–3-as eredmény született.

1949 végétől Forest Evashevski lett az új vezetőedző. A csapat 1951-ben az edzők rangsorában 14., az Associated Press rangsorában pedig 18. lett. Evashevski két szezon során volt a WSU edzője; a 11–6–2-es eredményt követően az edző az iowai Big Ten Conference-hez távozott. A férfi 2000-től szerepel a hírességek csarnokában. A következő edző a korábban helyettesi pozíciót betöltő Al Kircher lett, azonban a négy szezont követő 13–25–2-es eredmény miatt az ötéves szerződését nem hosszabbították meg. Az elkövetkező nyolc szezonban Jim Sutherland lett a vezetőedző, aki 1963-ig tartó megbízatása során 37–39–4-es eredményre vezette a csapatot.

A következő négy szezonban a korábban a Washington Huskies edzőhelyettesi posztját betöltő Bert Clark vezette a csapatot; a végső eredmény 15–24–1 lett. Az 1965-ös szezon volt az edző karrierjének csúcspontja, amikor a „Cardiac Kids” néven elhíresült játékosok 7–3-as eredménnyel három Big Ten Conference-beli csapatot is legyőztek, azonban a Huskiesszal és a Vandalsszal szemben kikaptak. A negyedik szezon végén Clark megbízatását nem hosszabbították meg.

1968-tól nyolc szezonon át a Montana State Bobcatstől érkező Jim Sweeney volt a vezetőedző; a végső eredmény 26–59–1. A férfi WSU-n töltött ideje alatt a csapat egyetlen nyertes szezonja a 7–4-es eredménnyel záruló 1972-es volt. Sweeney 1975-ben visszavonult; utódja a Pittsburg Panthers védőkoordinátora, Jackie Sherrill lett, aki csak egy szezonon át, a 3–8-as eredményű 1976-osban vezette a csapatot, később pedig a Panthers vezetőedzője lett. Az 1977-es évad edzője a Nebraska Cornhuskers edzőhelyettese, Warren Powers volt, aki a szezon végén a Big Eight Conference-hez távozott, ahol a Missouri Tigers vezetőedzője lett.

Jim Walden-éra Jim Walden Powers távozásakor lett vezetőedző. Az általa vezetett kilenc szezon alatt a Cougars egy bowlmérkőzésen vett részt (az 1981-es Holiday Bowl), ahol vereséget szenvedtek a BYU Cougarsszal szemben; az 1931-es Rose Bowl óta 51 év után ez volt a Coguars első bowljátéka (a Pacific-8 Conference szabályai 1975-ig nem tették lehetővé több csapat jelenlétét). Walden 1981-ben és 1983-ban elnyerte a Pac-8 Év Edzője díját. A férfi 1986-ban, az Iowa State Cyclones elleni mérkőzést követően távozott; a WSU-n töltött idejének végén a Cougars eredménye 44–52–4 volt.

Dennis Erickson-éra bélyegkép|120px|jobbra|Dennis Erickson 2007-ben Amikor 1987 elején kinevezték vezetőedzőnek, Erickson azt mondta, hogy élete álma teljesült. Az öt éves megbízatásával évente 70 000 dollár fizetést kapott, a médiamegjelenésekből pedig további harmincezer dollárhoz jutott hozzá. Dennis az Idaho Vandals, később pedig egy szezon idejére a Wyoming Cowboys edzője volt.

Az 1987-es szezonban a csapat eredménye 3–7–1 volt, de az 1988-as Aloha Bowlt (a Cougars első bowlgyőzelme 1916 januárja óta) követően ez 9–3-ra javult. Ugyan távozása előtt Erickson azt nyilatkozta, hogy a Cougars kötelékében marad, 1939 márciusától a Miami Hurricanes vezetőedzője lett. A férfi WSU-n töltött idejének végén a Cougars eredménye 12–10–1 volt.

Mike Price-éra Miután nyolc évig a Utah állambeli Weber State Wildcats vezetőedzője volt, a Cougars egykori játékosa és segítője, Mike Price 1989-ben visszatért Pullmanbe. Price alatt a Cougars nem várt sikereket ért el: az 1997-es és 2002-es Rose Bowlon is részt vehettek (mindkét alkalommal vereséget szenvedtek); a két szezonban a csapat az értékelésekben 9. és 10. helyen szerepelt. Price vezetésével a Cougars a Copper Bowlon, az Alamo Bowlon és a Sun Bowlon is könyvelhetett el győzelmeket; végső eredményük 83–78. Az 1998-as szezont a korábban a San Diego Chargers csapatában játszó Ryan Leaf vezette. A 2002-es szezon alatt az Associated Press értékelésében a WSU harmadik helyet ért el, amely a modern korban elért legjobb helyezésük. Price az utolsó Rose Bowlt követően az Alabama Crimson Tide-hoz távozott, azonban egy pályán kívüli incidens miatt még első játéka előtt elbocsájtották.

Bill Doba-éra Price távozását követően a korábbi védőkoordinátor Bill Doba lett a csapat vezetőedzője. 2003-ban a Cougars 10–3-as eredményében az NCAA értékelésében a kilencedik helyen végzett, azonban 2004-ben eredményük 5–6, 2005-ben pedig 4–7 volt. A 2007-es 5–7 eredményt követően Dobát elbocsájtották; a WSU-n töltött ideje végén a csapat eredménye 30–28 volt.

Paul Wulff-éra Doba utódja a Cougars csapatában korábban centerként játszó Paul Wulff lett, aki az Eastern Washington Eaglestől érkezett a csapathoz. Paul WSU-n töltött ideje alatt a Cougars egy szezonban mindössze négy győzelmet szerzett, végső eredményük 9–40 lett; ezzel a Cougars Paul Wulff alatt szerezte legkevesebb győzelmét, így az edzőt a 2011-es szezont követően elbocsájtották.

Mike Leach-éra bélyegkép|120px|jobbra|Mike Leach 2012-ben 2011 novemberében bejelentették, hogy a Cougars új vezetőedzője a tíz szezont a Texas Tech Red Raidersnél eltöltő Mike Leach. Az edző 2012-ben új támadási alakzatot vezetett be, 2013-ban pedig a csapat részt vehetett a New Mexico Bowlon, amely tíz év óta az első bowlmérkőzésük. Mivel az edző segítségével a csapat a legjobb eredményét érte el 2006 óta, Leach szerződését két évvel meghosszabbították.

2015-ben a Cougars először nyert bowlmeccset 2003 óta, ugyanezen évben pedig 9–4-es eredményt értek el, és az Associated Press, az edzők és az egyetemi amerikaifutball értékelésében is előkelő helyet szereztek. Leach a Pac-12 Év Edzője, illetve az Associated Press Pac-12 Év Edzője díját is elnyerte. A szezon végén Mike Leach szerződését a 2020-as szezonig meghosszabbították.

A 2016-os szezont a Cougars két vereséggel kezdte és három vereséggel zárta, viszont a szezon közben egymás után nyolc játékot megnyertek, így részt vehettek a Holiday Bowlon, ahol a Minnesota Golden Gophersszel szemben 17–12-es vereséget szenvedtek. 2016-ban a Pac-12 beli eredményük 7–2, a teljes eredményük pedig 8–5 volt. Az Oregon Ducksszal és a Stanford Cardinallel szembeni győzelmekkel ez volt a csapat legeredményesebb szezonja a 2003-as 6–2-es eredmény óta.

Tyler Hilinski quarterback 2018 januárjában öngyilkos lett; helyére a korábban az East Carolina Piratesben játszó Gardner Minshew érkezett. A csapat az Alamo Bowlon 28–26-ra legyőzte az Iowa State Cyclonest; a csapat történelmében először fordult elő, hogy egymás után tizenegy játékot is megnyertek, így a szezont 11–2-es eredménnyel zárták.

Konferenciatagságok A csapat az alábbi konferenciákban játszik: Független (1894–1916, 1918, 1959–1961) Pacific Coast Conference (1917, 1919–1958) Pac-12 Conference (1962-től) Athletic Association of Western Universities (1962–1967) Pacific-8 Conference (1968–1977) Pacific-10 Conference (1978–2010) Pac-12 Conference (2011-től)

Bajnokságok Konferenciabajnokságok SzezonKonferenciaEdzőEredményVégső eredmény 1917 Pacific Coast Conference William Dietz 3–0 6–0–1 1930 Babe Hollingbery 6–1 9–1 1997 Pac-10 Conference Mike Price 7–1 10–2 2002 7–1 10–3

Divízióbeli bajnokságok SzezonDivízióEdzőEllenfélEredmény 2018 Pac-12 North Mike Price Vesztes kiegyenlítőmérkőzés a Washington Huskies ellen

Bowlmérkőzések

A Washington State Cougars eddig tizenöt bowlmérkőzést játszott, eredményük 8–7. A csapat eddig a következő játékokon vett részt: Rose Bowl (1 győzelem, 3 vereség); Holiday Bowl (1 nyeremény, 2 vereség); Sun Bowl (2 győzelem); Alamo Bowl (2 győzelem); Aloha Bowl (1 győzelem); Copper Bowl (1 győzelem) és New Mexico Bowl (1 vereség). Az 1975-ös szezonig a Pacific-8 Conference csak a Rose Bowlon való részvételt engedélyezte.

A 2015–2018 közötti időszakban a Cougars fennállása során egymás után négy bowlmérkőzésen is részt vett. Az időszakban a vezetőedző a pozíciót jelenleg is betöltő Mike Leach volt.

Vezetőedzők SzezonokEdzőEredmény 1894 William Goodyear 1–1 1895 Fred Waite 2–0 1896 David Brodie 2–0–1 1897 Robert Gailey 2–0 1898–99 Frank Shively 1–1–1 1900 William L. Allen 6–3–1 1902 1901 William Namack 4–1 1903 James N. Ashmore 3–3–2 1904–05 Everett Sweeley 6–6 1906–07 John Bender 21–12 1912–14 1908 Walter Rheinschild 4–0–2 1909 Willis Kiemholtz 4–1 1910–11 Oscar Osthoff 5–6 1915–17 William Dietz 17–2–1 1918 Emory Alvord 1–1 1919–22 Gus Welch 16–10–1 1923–25 Albert Exendine 6–13–4 1926–42 Babe Hollingbery 93–53–14 1943–44 Második világháború – nincs csapat 1945–49 Phil Sarboe 17–26–3 1950–51 Forest Evashevski 11–6–2 1952–55 Jim Sutherland 37–39–4 1964–67 Bert Clark 15–24–1 1968–75 Jim Sweeney 26–59–1 1976 Jackie Sherrill 3–8 1977 Warren Powers 6–5 1978–86 Jim Walden 44–52–4 1987–88 Dennis Erickson 12–10–1 1989–2002 Mike Price 83–78 2003–07 Bill Doba 30–29 2008–11 Paul Wulff 9–40 2012– Mike Leach 52–40

Ellenfelek Washington Huskies

A WSU és a Washingtoni Egyetem sportcsapatai 1900 óta rendszeresen játszanak egymás ellen. A mérkőzéssorozat 1934-től 1961-ig a „Governor’s Trophy” nevet viselte, azonban 1962-től a washingtoni almatermesztés hagyományaira utalva „Apple Cup” névre keresztelték át. 2018-ig az utolsó hat játék mindegyikét a Huskies nyerte. Manapság a játékra a hálaadást követő pénteken kerül sor.

Idaho Vandals

A WSU és a szomszédos államban fekvő Idahói Egyetem sportcsapatai 1894 novemberétől a „Battle of the Palouse” keretében mérkőznek meg egymással. A mérkőzéssorozatot 1978-tól megszakításokkal rendezték meg, majd 1998 és 2007 között a két csapat évente játszott. Mivel az Idaho Vandals 2018-tól újra az NCAA I-es divízióbeli bajnokságában játszik, a mérkőzéssorozat jövője bizonytalan.

Csapattagok díjai Heisman Trophy A Heisman-trófea díjazottjainak kiválasztásánál nyolc Cougar-játékos szerepelt az első tíz lehetséges kitüntetett között: SzezonJátékosPozícióHelyezés 1978 Jack Thompson quarterback 9. 1984 Rueben Mayes running back 10. 1988 Timm Rosenback quarterback 7. 1992 Drew Bledsoe 8. 1997 Ryan Leaf 3. 2002 Jason Gesser 7. 2005 Jerome Harrison running back 9. 2018 Gardner Minshew quarterback 5.

All America (konszenzussal)