Donji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 41, közúton 49 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.
Története A település már a török uralom idejében is lakott volt, lakói többségben katolikus jobbágyok voltak akik között néhány muszlim vallású is akadt. A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Czernogorczy” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban kihalt település volt. 1746-ban 10 házában 65 katolikus lakos élt. 1760-ban 18 házában 33 család élt 157 fővel. 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.
Az első katonai felmérés térképén „Unter Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 121. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1890-ben 166, 1910-ben 168 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 88%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 131 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, főként tejtermeléssel foglalkoztak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 166 203 213 164 181 168 164 175 184 187 190 183 165 143 137 131 (1880-ig Crnogovci néven, Gornji Crnogovci lakosságával együtt.)
Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Előtte egy Szent Lúcia kápolna állt a faluban, melyet a staro petrovo seloi plébániatemplom építése előtt lebontottak, berendezését pedig Godinjakra szállították.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései