A Tádzsik Nemzeti Park (Pamír Nemzeti Park néven is ismert) egy nemzeti park és természetvédelmi Tádzsikisztán keleti részén, melyet 1992-ben alapítottak. Ez volt az első nemzeti és természeti park a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, mely egyúttal a Szovjetunió legnagyobb hegyi parkja is volt.
Fekvése Az ország keleti részén található.
Története bélyegkép|balra|220px|A Pamír természetvédelmi területei egy francia térképen bélyegkép|jobbra|260px|A nemzeti park légifelvételről A Tádzsik Nemzeti Park egy több mint 2 500 000 hektáros területet foglal magába az ország keleti részén az eurázsiai-hegységrendszer legmagasabb hegyeinek egyik találkozási pontjánál, magába foglalva a Pamír-hegység jelentős részét is. Itt található a Himalája és a Karakorum-hegység után a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma is.
A nemzeti park Tádzsikisztán kormányának 1992. július 20-i 267. számú határozatával jött létre.
A park ma 2,6 milliárd ha-t tesz ki, amely Tádzsikisztán teljes méretének 18%-a. Magában foglalja a Pamír-hegység részeit. 2001-ben a Tádzsik Köztársaság kormánya 253. számú végzése 2,6 millió hektárra növelte a park területét.
Leírása bélyegkép|jobbra|260px|A Pamír egy részlete A park keleti része hat fennsíkból, míg a nyugati része magas hegycsúcsokból áll, közülük több 7000 méternél is magasabb. A védett területen szurdokok, valamint több mint 400 tó, 170 folyó és 1085 gleccser található, köztük a sarkvidékeken kívüli leghosszabb gleccser, a Sarez-tó, ami alig száz éve egy földrengés miatti földcsuszamlás után keletkezett, valamint itt található a Karakul-tó is, ami feltehetően a világ legmagasabban fekvő, meteorkráterben kialakult tava.
Ökológia bélyegkép|jobbra|260px|Karakorum A nemzeti park a sztyepp, a sivatag, a gyep és az alpesi régiók keveréke. Hosszú, hideg tél és hideg nyarak jellemzik, az átlagos éves csapadék 12,7 cm.
Állatvilága A park madár- és emlősfajai közé tartoznak többek között egy tulokféle, a Marco Polo argali, a barna medve, a hópárduc, a farkas és a hiúz is.
Növényvilága bélyegkép|jobbra|260px|A Sarez-tó a Pamírból A terület a gyakori földrengések miatt gyéren lakott, és gyakorlatilag mentes a mezőgazdasági tevékenységtől, mivel a hegyek közötti szélsőséges hőmérséklet-ingadozás kihat a növény- és állatvilágra is.
A nagy kiterjedésű növényzet nélküli területek dús vegetációval váltakoznak, ahol délnyugat-ázsiai és közép-ázsiai eredetű növények élnek.
Világörökség állapota
2008-ban nyújtották be a nemzeti parkról szóló kérelmet az UNESCO-nak annak érdekében, hogy az a világörökség részévé váljon. A parkot 2013-ban nyilvánították a világörökség részének.
Galéria
Források Pamir. InfoPlease. Pamir alpine desert and tundra. Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. Mount Etna and the Mountains of Pamir inscribed on World Heritage List alongside El Pinacate and Gran Desierto de Altar, whc.unesco.org, 21 June 2013.
Kategória:Tádzsikisztán világörökségi helyszínei