Donji Lipovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 28, közúton 36 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 16 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Brajnovac-patak mentén fekszik.
Története Lipovac település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Lypoucz” alakban szerepel Pozsega várának tartozékai között.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. 1698-ban a kamarai összeírásban „Lypovacz” néven Orbova keleti szomszédjaként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. A korabeli dokumentumokban egységes településként szerepel, amely azonban 11 településrészből állt. A település központja a mai Srednji Lipovac területén volt. A mai Donji Lipovac neve 1758-ban Šušanje volt. Ekkor 13 házában 24 család élt 104 fővel. 1760-ban 13 házat, 32 családot és 165 lakost számláltak itt. 1765-ben egy egyszerű fakápolnát említenek a településen Szent Ignác tiszteletére szentelve. A miséhez a liturgikus felszerelést a Szent Lukács kápolnából hozták át. Később 1865-ben a kápolnát Szent Vid tiszteletére szentelték fel.
Az első katonai felmérés térképén „Unter Lipovacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz (Dolnji)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 382. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Dolni)” néven 62 házzal, 316 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 199, 1910-ben 427 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 248 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 199 217 231 288 320 427 402 466 487 470 450 393 364 334 295 248
Nevezetességei Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1864-ben épült. A szentet ábrázoló oltárképet a 19. század végén vásárolták Ausztriában.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései