Krajačići falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Sztupnokhoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 14, közúton 19 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.
Története A település egy régi római út mentén létesült, mely a Dilj-hegységen át északi irányba vezetett. Korai létezéséről nem maradt fenn írásos dokumentum, mivel sokáig Odvorci részeként tartották számon. Az 1780-as katonai leírásban 11 házzal említik. A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Krajachichi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krajacsicha” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 348. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krajacsich” néven 16 házzal, 80 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 61, 1910-ben 87 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakossága (egy szerb kivételével) horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 118 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 61 67 58 64 82 87 97 121 157 147 113 111 121 127 133 118
Gazdaság A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Nevezetességei Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája nagyjából a faluval egyidős, tehát 18. századi lehet. Az első katonai felmérés térképén még nem ábrázolják. A falutól nyugatra a Lovčić felé eső erdőben a „Gradina” nevű helyen eddig feltáratlan ősi vár maradványai találhatók. A várat a helyi hagyományban török korinak tartják.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései