Lusignan Helvis (1190 körül – 1216/9), , , , , ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő, Örményország ifjabb királynéja Kilikiában (Kis-Örményország), Antiochia fejedelmnéje. I. Hugó, ciprusi király édestestvére és Lusignan Szibilla örmény királyné, valamint Lusignan Mélisende antiochai fejedelemné féltestvére. Braunschweigi Helvis ciprusi királyné 6. generációs felmenője. A Szentföldön és a Ciprusi Királyságban uralkodó Lusignan-ház tagja.
Élete I. Rupen Rajmund ifjabb örmény király felesége és I. Leó örmény király sógornője.
Mivel a sógorának, I. Leónak nem születtek fiai, ahogy bátyjának, III. Rupennek sem, ezért I. Leó a nagyunokaöccsát, III, Rupen unokáját, Helvis férjét jelölte ki utódának mint az örmény királyi család egyetlen fiúörökösét, és koronáztatta meg 1211-ben.
I. Leóbak ekkor még csak egy lánya volt az első házasságából, Stefánia.I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király és régens második felesége.
I. Leó örmény király ugyan 1210-ben vagy 1211-ben újranősült, és feleségül vette Helvis féltestvérét, húgát, Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnőt, I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lányát, de a király második házasságából egy újabb lány jött a világra, Izabella, így az ő születése sem változtatta meg a trónöröklési rendet, hiszen Izabella a nővére mögött helyezkedett el a trónöröklési sorban.
II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiochiai fejedelemnétől. és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.
(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császárLaszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk. is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-banPontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk. meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk. Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-benAntiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk. meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”Lásd Wertner (1892: 453–454). Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (1215–1270) barbaroni úrhoz ment feleségül.
Gyermekei Első férjétől, I. (Dampierre-i) Eudo (?–1207/10) francia keresztes lovagtól, az ötödik keresztes hadjárat résztvevőjétől, Chargey-les-Gray urától, elváltak, 2 fiú: Richárd, felesége Bejrúti Aliz, Caesarea úrnője. nem születtek gyermekei Valter, felesége Bejrúti Izabella, Caesarea úrnője. Aliz húga, 1 fiú Második férjétől, I. (Poitiers) Rupen Rajmund (1199–1222) ifhabb örmény királytól és Antiochia fejedelmétől, 2 leány: Eschiva (megh. fiatalon) Mária (1215–1257 után) örmény királyi és antiochiai hercegnő, örmény trónkövetelő, Toron úrnője, férje, I. (Monforti) Fülöp (1206 körül–1270), Türosz ura, 4 gyermek:Fülöp első felesége Courtenay Eleonóra (1208 körül–1230 előtt), I. Péter konstantinápolyi latin császár és Jolánta latin császárnő lánya, Courtenay Jolán magyar királyné húga és II. András magyar király sógornője, aki három gyermeket szült. Montforti Helvis (1240 után–?), férje Simon Mansel (?–1263 után), az Antiochiai Fejedelemség hadsereg-főparancsnoka, 2 gyermek Montforti János (?–1283), Türosz ura, felesége Poitiers Margit (1244–1308) antiochiai és ciprusi királyi hercegnő, III. Hugó ciprusi király húga, nem születtek gyermekei Montforti Humfried (?–1284), Türosz ura, felesége Ibelin Eschiva (1253–1312), Bejrút úrnője, I. (De la Roche) Guido athéni herceg unokája, I. Izabella bejrúti úrnő és ciprusi királyné húga, II. Hugó ciprusi király sógornője, 7 gyermekEschiva második férje Lusignan Guido (?–1302/3), III. Hugó ciprusi király fia, akinek további két gyermeket szült, többek között a későbbi IV. Hugó ciprusi királyt. Montforti Aliz
Jegyzetek
Források Korabeli forrás
Szakirodalom
Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980 Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Szépirodalom Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970
További információk
Kategória:Örmény királynék Kategória:Lusignan-ház Kategória:Poitiers-ház Kategória:Antiochia fejedelemnéi Kategória:Az 1190-es években született személyek Kategória:Az 1210-es években elhunyt személyek