Slobodnica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 6, közúton 8 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal mentén fekszik.
Története Slobodnica területe a középkorban a templomosok borostyáni uradalmához tartozott, majd ezután a Beriszlói család birtoka volt. 1483-ban „Zlobodnycza” alakban említik.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. A középkor végére kisebb mezővárossá fejlődött és szabadságjogokkal rendelkezett. Valószínűleg nevét is erről kapta. A török 1536 körül szállta meg ezt a vidéket. Lakossága átvészelte a török uralom másfél évszázadát is.
Az 1698-as kamarai összeírásban „Szlobodnicza” néven már hajdútelepülésként (pagus haidonicalis) szerepel a szlavóniai települések között. A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében 25 katolikus házzal szerepel. Amint az 1737-ben a szertartáskönyvből kiderül a hívek szolgálatát a bródi ferencesek látták el. 1758-ban a vizitáció jelentéséből kiderül, hogy temploma fagerendákból épült, három oltára Szent Márknak, Szent Klárának és bolognai Szent Katalinnak volt szentelve. 1760-ban 72 házában, 121 családban 741 katolikus lakosa volt. 1789-ben megalapították a helyi plébániát. A Szent Márk plébániatemplomot 1830-ban építették.
Az első katonai felmérés térképén „Slobodnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlobodnicza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 652. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlobodnicza” néven 205 házzal, 1088 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1873-ban megalapították Sibinj községet, melynek része lett. A 20. század elején Likából újabb katolikus családok települtek be, Galíciából pedig ruszin családok érkeztek.
A településnek 1857-ben 173, 1910-ben 372 lakosa volt. 1910-ben lakosságának 85%-a horvát, 7%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 556 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 916 895 786 845 832 908 853 881 902 921 1.078 1.197 1.192 1.302 1.592 1.557
Gazdaság A lakosság többsége a közeli Bród városába jár dolgozni, szabadidejükben pedig hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1830-ban épült. A település első templomát az 1730. évi vizitáció említi. A mai templom elődje szintén fából épült 1781-ben azon a helyen ahol a mai templom is áll. A mai templom építéséhez a pénz nagy részét a szibini kapitányság biztosította. A templom mai formáját 1880 körül nyerte el. Orgonája a 19. század második felében épült. Ezt az orgonát az 1990-es évek elején feltételezve, hogy nem lehet javítani kidobták és teljesen tönkrement. Ez a feltételezés később tévesnek bizonyult, így a templom egy értékes kulturális emléket veszített el. A plébánia 2008-ban új orgonát vásárolt.
Oktatás A településen a szibini „Ivan Mažuranić” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK Slobodnica labdarúgóklub a megyei egyik legsikeresebb klubja. A csapat 1991 és 1996 között a horvát 3. ligában szerepelt, majd az 1996/97-es szezont a 2. ligában töltötte. Ezután 1997 és 2004 között ismét a 3. ligában játszott, melyből kiesett a megyei 1. ligába. Azóta a horvát 3. liga és a megyei 2. liga között ingázik. A 2017/18-as szezont a megyei 1. ligában töltötte.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve.
Kategória:Bród-Szávamente megye települései