Ravan falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 14, közúton 27 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 16 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Gnojnica-patak völgyében fekszik.
Története Ravan a nevét onnan kapta, hogy a szomszédos hegyi települések között egy lapos területen fekszik. A település már a középkorban is létezett. 1422-ben „villa Rawan” alakban említik először,Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. amikor Beriszlói Benedek fiainak birtoka volt. 1536-ban megszállta a török. A török uralom idején a vrčindoli plébániához tartozott. A ravani náhijét 1545-ben a bródi kádilukhoz tartozó közigazgatási egységként említik. A török uralom után Odvorci hajdútelepülés része lett. Odvorci a török kiűzése után keletkezett Boszniából, Likából és a horvát Bánságból telepített katolikus horvátok betelepülésével, de legnagyobb részük az Una menti Dvor vidékéről érkezett, ezért őket összefoglaló néven „odvorci”nak (Dvorból valók) hívták. Innen kapta aztán nevét Odvorci is. Nevének másik magyarázata szerint az itteni horvát menekültek a szibiniektől elkülönülten telepedtek le és ezért „odvojci”nak (elkülönült) nevezték őket. Az 1698-as kamarai összeírásban már „Odvorczy” néven hajdútelepülésként szerepel. A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1779-ben megalapították az odvorci Szent Fülöp és Jakab plébániát, melyhez Ravan is tartozik.
Az első katonai felmérés térképén „Ravan” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ravan” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 552. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ravan” néven 38 házzal, 198 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 175 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után önálló település lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 161 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 120 121 104 114 122 175 172 194 221 221 211 192 173 170 185 161 (1931-ig Odvorci településrészeként, 1948-tól önálló településként.)
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Grgurevići – prezentáció
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község kulturális emlékei A község rendezési terve.
Kategória:Bród-Szávamente megye települései