Termiz, Термиз; (orosz nyelven: Термез; tadzsik nyelven: Тирмиз; perzsa nyelven: ترمذ Termez, Tirmiz ; arab nyelven: ترمذ Tirmidh; az ókori görög Tàrmita, Thàrmis, Θέρμις) város Üzbegisztán legdélebbi részén, Afganisztán határán. Lakossága 140 404 (2005. január 1-jén), Surxondaryo régió fővárosa.
Nevének eredete A város modern elnevezése a szogdiai Tarmiδ-enből ered, amely az ókori iráni tara-maiθa-ból származik, aminek jelentése: „az átkelés helye” (tara átkelés, maiθa-hely). A hely az ókorban az Amu-darja folyó fontos átkelési pontja volt.
Egyesek a város nevét a "forró" görög termoszhoz kapcsolják, a nevét visszavezetve Nagy Sándorra. Mások szerint pedig neve a szanszkrit taramatoból származik, vagyis "a folyóparton" jelentésű.
Története bélyegkép|balra|200px|Egy karkötő a termizi Archeológiai Múzeum anyagából bélyegkép|jobbra|260px|Termiz Archeológiai Múzeum A város már az i.e. 6. században, az Akhaimenida Birodalom idején is ismert volt. Termizt Kr. E. 329-ben Nagy Sándor hódította meg. Később Demetrius, a görög-baktriai királyság alapítója Demetrisnek nevezte el. A Kusán Birodalom részeként (Kr. e. 1–3. Század) a várost Ta-li-mi-nek hívták (a kínai Tu-mi-ban), Tami. Ebben az időszakban a város a buddhizmus fontos központjává vált.
Az 5. és 6. században a várost heftaliták és a Szasszanidák uralták.
A 7. században a várost az itt őshonos Termiz shah-dinasztiája uralta. A Köktürkök ("kék törökök") vazallusa volt.
705-ben az arabok foglalták el a várost, és az Abbászidák és a Számánidák birodalma alatt az iszlám egyik központjává vált.
A 9. és a 12. században Termiz nagy város és kulturális központ, mely népszerű volt a vására és a kézművessége révén. Ebben az időben a város erődítményének hossza 16 kilométer volt, kilenc kapuval. Ebben az időszakban Termiz a Gaznavidák, Szeldzsukok és a Karahánidák része volt. 1206-ban a város Hvárezm részévé vált. bélyegkép|balra|200px|Saka fej a temrizi Archeológiai Múzeumból Kétnapos ostrom után 1220-ban Dzsingisz kán csapatai pusztították el a várost.
Ibn Battúta leírásában megjegyezte, hogy a város "finom épületekkel és bazárokkal, csatornákkal és sok kerttel rendelkezik".
A 13. század második felében a Surxondaryo folyó jobb partján Termiz keleti felének helyreállítása a Timurida birodalom, azután a Sajbánidák része lett. A 18. század második felére a várost lakói elhagyták. Az elhagyott város közelében egyedül Salavat és Pattakesar (Pattagissar) lakott falvak maradtak.
Temriz az Orosz Birodalomban és a Szovjetunióban bélyegkép|jobbra|260px|Termiz, Fayoz-Tepe 1893 januárjában Bukhara emirátusa Pattakesar falu földjét adta az orosz kormánynak egy orosz erőd és helyőrség, valamint egy katonai határerődítmény felépítéséhez, ahol az Amu-darja folyó kikötőjét építették fel.
1928-ban a Szovjetunió részeként Pattakesar átnevezésre került, és a település ősi, Termiz nevét kapta vissza. 1929-ben az addigi falu várossá vált.
A szovjet kormány éveiben Termizben ipari vállalkozások épültek ki, Pedagógiai Intézetet és színházat nyitottak.
A szovjet – afgán háború (1979–1989) alatt Termiz fontos katonai bázis volt, katonai repülőtér és egy közúti-vasúti híd épült az Amu-darja folyón („Barátság hídja”).
Független Üzbegisztán bélyegkép|jobbra|260px|Kara Tepe, szoborrészlet 2009-ben a „Termiz regionális vasúti csomópont” létrehozását vették tervbe, amely az egyik fő helye lesz a NATO- szállítmányok Afganisztánba tervezett tranzitjának. Az árutovábbítás Oroszországon, Kazahsztánon és Üzbegisztánon, Türkmenisztánon halad át a vasúton keresztül, 2009-ben, Tashguzar-Boysun-Kumkurgan néven.
2015 júniusában, Pakisztán miniszterelnöke, Nawaz Sharif bejelentette a Gwadar–Termez-autópálya építését, amely egy úthálózaton keresztül Üzbegisztánt az arab tengerrel a pakisztáni Gwadar kikötővel kötné össze.
Szállítás
Üzbegisztánt és Afganisztánt az Amu-darja folyó választja el egymástól, Afganisztán Hairatan felé az Afganisztán – Üzbegisztán Barátság-híd keresztezi a folyót. Termizt a Termizi repülőtér is kiszolgálja, Taskent és Moszkva felé. Termez az üzbég vasuttal kapcsolódik az országok más városaihoz és Mazar-i-Sharifhez, Afganisztánban.
Itt születtek, itt éltek bélyegkép|jobbra|260px|Fayaz Tepe, monostor és sztupa makettje Hakim-at-Termizi, aki a híres szufi teológusok egyike volt a régi Termizbe temették el, amely a modern Termiz külvárosában található. Termez Ota néven is ismert (Termez védőszentje). Ali Termizi, az úgynevezett "Pir Baba" volt, Termizben (1502–1583) született. Valerij Khalilov (1952–2016) Termizben született. Orosz tábornok és zeneszerző volt.
Nevezetességek bélyegkép|jobbra|260px|Oszloprészlet a termizi Archeológiai Múzeum anyagából Innen: Wikimedia Commons Kyrk-Kyz erőd (városon kívüli palota vidéki birtok) (9–14. század) A Termezi uralkodók palotája (11–12. század) Al Hakim At-Termizi építészeti komplexuma (10–15. század) Saodat Sultan építészeti együttese (10–18. század) Kokildora Khanaka (16. század) Kara-Tepe buddhista kolostor (2–4. század) Fayaz-Tepe buddhista kolostor (1–3. század) Zurmala torony (1–II. század) Abu Isa At-Tirmidhi mauzóleum (Kr. e. 9. század), Sherobod külvárosában, Termiztől 60 kilométerre északra. Zul Kifl mauzóleum az Aral-Paygambar szigeten, az Amu-darja folyón. Jelenleg nem érhető el, mivel a katonai övezetben és a korlátozott természetvédelmi terület alatt található.
Jegyzetek
Források Termiz Termez
Fordítás
Kategória:Üzbegisztán települései