Bródy Henrik, Brody Chaim (Ungvár, 1868. május 21. – Jeruzsálem, 1942. május 6.) irodalomtörténész, rabbi.

Élete Bródy Henrik a csehországi Abraham Broda (1640–1717) rabbi leszármazottja. Anyai nagyapja Ganzfried Salamon talmudtudós volt. Édesapja Salamon Zalman Brody (1835–1917)Brody, Solomon Zalman ben Israel, in: Encyclopaedia Judaica, 1972, Band 4, Sp. 1400 f. rabbinikus bíró. 1899-ben feleségül vette Ehrenfeld Esthert, a prágai főrabbi, Ehrenfeld Nathan lányát.

A tolcsvai és pozsonyi jesivákon tanult, a berlini Humboldt tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet (1894), a berlini rabbiképző intézetben rabbi oklevelet szerzett (1898).

A csehországi Nachodban rabbi (1898–1902), a Mizrachi budapesti cionista szervezet elnöke (1902–1905), a prágai talmud-tóra iskola igazgatója (1905–1913), Prágában főrabbi (1913–1930) és ugyanott a zsidó jóléti központ elnöke (1920–1930). A héber költészet kutatására megalakult berlini Schocken Intézet igazgatója (1930–1933), az intézettel együtt Palesztinába költözött (1933). A jeruzsálemi Schocken Intézet igazgatója (1933–1942).

A középkori héber költészet világhírű kutatója. Irányításával kezdődött meg a középkori héber költők műveinek kritikai kiadása.

Művei Hebräische Prosodie von Immanuel Frances. Bev., jegyz. (Kraków, 1892) Haschlamah zum Talmud-Tractat Berachot von R. Meschallam ben Mose. (Berlin, 1893) David Cassel’s Biographie. (Kraków, 1893) Ein Dialog von Immanuel Frances. (Kraków, 1893) Literar-Historische Mitteilungen. I. (Kraków, 1894) Studien zu den Dichtungen Jehuda ha-Levis. (Berlin, 1894) Der Diwan des Jehuda ha-Levi. 1–2. köt. (Berlin, 1894–1901) Über die Metra der Versgedichte. (Berlin, 1895) Zehn Gedichte aus dem Diwan Moses Ibn Esra. (Leipzig, 1896) Weltliche Gedichte des Abu Agjub Soleiman ben Jahja ibn Gabirol. 1–2. (Berlin, 1897–1898) A szerelem dalai a spanyol–arab korszak héber irodalmában. Irodalomtörténeti vázlat. 1–2. (Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1899) Widerspricht der Zionismus unserer Religion? Salamonsohn, H. álnéven. (H. n., 1908) Arnold Ben Ehrlichs Mikra Ki-Peschachs kritisch beleuchtet. (Kraków, 1902) Die neuhebräische Dichterschule der spanisch–arabischen Epoche. Albrecht, K.-val. (H. n., 1905)

Jegyzetek

Források nevpont.hu Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 140. o. Online elérés YIVO Institute for Jewish Research Jewish Encyclopedia (angol nyelven)

Kategória:Rabbik Kategória:Ungváriak Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Irodalomtörténészek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Cionizmus