Rastušje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése Bródtól 6 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.
Története Mivel neve a középkori forrásokban nem található valószínű, hogy a török uralom idején népesült be. Az 1698-as kamarai összeírásban „Rasztusa” néven hajdútelepülésként találjuk. A határőrség megszervezése után a bródi ezredhez tartozott. Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban mintegy 10 ház volt a településen, ahol egy Szent Miklósnak szentelt fakápolna is állt. Az 1758-as jegyzőkönyv részletesebben is leírja, eszerint 6 méter hosszú és 5 méter széles volt, benne Szent Miklós, Szent Vid képeivel és a Fájdalmas Szűzanya régi ábrázolásával. Körülötte a falu temetője volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 16 házzal, 20 családdal és 117 katolikus lakossal említi. Az 1780-as katonai leírás már megemlíti a falu feletti magaslaton álló Szent Vid kápolnát is, mely kőből épült.
Az első katonai felmérés térképén „Rastussje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasztussje” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 551. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasztushje” néven 16 házzal, 87 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 79, 1910-ben 217 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 79 83 119 185 183 217 230 266 257 259 302 279 295 302 279 295
250px|bélyegkép|jobbra|A falu bejárata Bród felől Nevezetességei Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1910-ben építették. Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája. Dragutin Tadijanović szülőháza
Híres emberek Itt született 1905. november 4-én Dragutin Tadijanović horvát költő
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község kulturális emlékei
Kategória:Bród-Szávamente megye települései