bélyegkép|Egy 2004-es varsói tüntetés Lengyelország EU-s csatlakozása ellen. A globalizációellenesség, másképpen antiglobalizáció a globalizáció nevű világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamattal szembehelyezkedő politikai és társadalmi mozgalmak összege, illetve azoknak ideológiai alapja.

A globalizáció bírálói a kritikájukat több, összefüggő eszmére alapozzák. Közös pont a multinacionális vállalatok szabadkereskedelmi egyezményeken és a piaci dereguláción keresztül való, a munkavédelem, a környezet, és a nemzeti szuverenitás rovására lévő hatalomszerzésének ellenzése. A globalizáció nyomán keletkező állapotot Edward Luttwak román születésű stratéga „turbókapitalizmusnak”, Soros György „piaci fundamentalizmusnak”, Susan Strange brit külpolitikai szakértő „kaszinókapitalizmusnak”, Benjamin Barber amerikai politológus pedig a globalizáció megtestesítőjének vélt McDonalds világszerte elterjedt gyorsétteremlánc után „McVilágnak” nevezte.

Egyes, antiglobalizációsnak bélyegzett aktivisták és irányzatok nem utasítják vissza a globalizációt elméleti szinten, és pártolják a nagyobb mértékű integrációt, kulturális érintkezést, az univerzális emberi jogokat és a méltányos kereskedelmet, így alkalmatlannak tekintik a „globalizációellenes” jelzőt.

A szélsőjobboldali propaganda aktualizált világfejtegető magyarázataként - a multinacionális tőke és a kapitalizmus egzakt bírálata helyett - a populista globalizációellenesség szintén többnyire az irracionális antiszemita érzelmek álcázása. Drábik János, Nógrádi György és Orbán Viktor globális helyzetértékelései és világrendszerváltással kapcsolatos összeeskövés-elméletei a legismertebbek.Borbás Barna - Orbán Viktor, a világmegfejtő – az ország elhanyagolása most már végzetes lehet Válasz Online, 2024.07.31.

Globalizációval szembeni kritika Elterjedt nézet a globalizációellenesség hívei körében, hogy az „elit” és az „uralkodó osztály” a világpiaci növekedést a saját meggazdagodása érdekében manipulálja. Gyanú tárgya a Bretton Woods-i egyezmény és utódjai, illetve a keretében létrehozott intézményrendszer.

A nemzetközi pénzügyi rendszer A globalizációval szembeszegülők gyakran rossz szemmel nézik a nemzetközi pénzügyi egyezményeket és intézményeket, akárcsak a Világbankot, a Kereskedelmi Világszervezetet, és a Nemzetközi Valutaalapot, mivel véleményük szerint aláássák a helyi szintű törvényhozást és csorbítják a nemzeti önrendelkezést. A globaizációellenesnek nevezett törekvések főbb célkitűzései közé tartozik a cégek jogi személyi státusza megszüntetése, valamint a „radikális” privatizációs programokkal való felhagyás kikényszerítése.

Jegyzetek

Kategória:Gazdaságpolitika Kategória:Politikai ideológiák Kategória:Mozgalmak