Ježevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.
Fekvése Bród központjától 8 km-re északkeletre, községközpontjáról 3 km-re északra Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.
Története A település keletkezésével kapcsolatban a történészek különböző véleményen vannak. Csánki Dezső szerint település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Jalsawyk”, „Jalsawycha” alakban említi a korabeli oklevél mint Névna vára tartozékaival szomszédos birtokot. Borics bán utódainak birtoka volt. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. A török 1536-ban szállta meg és valószínűleg elnéptelenedett. Andrija Zirdum szerint a török uralom idején erdőirtáson keletkezett, amikor pravoszláv vlachok települtek ide, akik főként állattartással foglalkoztak. Neve a sündisznó szláv „jež” nevéből származik. A török kivonulásával a lakosság legnagyobb része is távozott, csupán négy család maradt. Néhány évvel ezután Boszniából menekült családok érkeztek ide. 1698-ban „Jessevics” néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1730-ban és 1746-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 5 háza volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 6 házzal, 7 családdal és 48 katolikus lakossal említi megjegyezve, hogy 7 pravoszlávok által lakott ház is állt a településen. A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Jessevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jexevik” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 178. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jeshevik” néven 20 házzal, 30 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 71, 1910-ben 143 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 25%-a ruszin, 16%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 51%-a szerb, 45%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 63 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 71 72 63 87 118 143 143 153 137 136 127 99 80 71 77 63
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja A község kulturális emlékei
Kategória:Bród-Szávamente megye települései