A Dicaeum ignipectus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a virágjárófélék (Dicaeidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Edward Blyth angol ornitológus írta le 1843-ban, a Myzanthe nembe Myzanthe ignipectus néven.
Alfajai Dicaeum ignipectus apo Hartert, 1904 Dicaeum ignipectus beccarii Robinson & Kloss, 1916 Dicaeum ignipectus bonga Hartert, 1904 Dicaeum ignipectus cambodianum Delacour & Jabouille, 1928 Dicaeum ignipectus dolichorhynchum Deignan, 1938 Dicaeum ignipectus formosum Ogilvie-Grant, 1912 Dicaeum ignipectus ignipectus (Blyth, 1843) Dicaeum ignipectus luzoniense Ogilvie-Grant, 1894
Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 9 centiméter, testtömege 4–8 gramm. A nemek tollazata különbözik. bélyegkép|200px|A hímbélyegkép|230px|és a tojó
Életmódja Gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Dicaeum Kategória:Madárfajok Kategória:Banglades madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:India madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:Tajvan madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai