A rönkfa kerítés, vagy cölöp kerítés fából készült kerítéstípus Európa északi országaiban, főleg vidéken. Észtország, Finnország, Norvégia, illetve Svédország területén terjedt el. Ezt a kerítéstípust főleg azokban a vidéki gazdaságokban használták, amelyek állattartással foglalkoztak. Elsősorban nem a birtokhatárok kijelölésére szolgált, hanem az állatok elkerítésére.
Készítése, szerkezete Elkészítéséhez meglehetősen sok faanyagra van szükség, ám ez az erdőségekkel gazdagon borított északi országokban nem okozott gondot. A kerítés gerincét alkotó cölöpök, vagy rönkök többnyire fenyő, vagy boróka alapanyagból készültek. A fákat nem hántolták le, hanem kéreggel együtt állították be a kettő szűk oszlopsor közé úgy, hogy azok egy bizonyos dőlésszögben az alattuk lévő rönköket feszítették lefelé. Mivel a cölöpök nem vízszintesen voltak elhelyezve, ezért a víz lefolyt róluk. A felhasznált cölöpök többnyire 5-7 cm vastag, fiatal fák voltak.
Elnevezései A rönkfa kerítést minden országban más és más nevekkel látták el a helyi népek. Svédországban a gärdesgård, a gärsgård, illetve a gärdsgård nevet viseli. Finnországban riukuaita, risuaita, puuaita (magyarul: fakerítés), puinen viistoaita, aidasaita, särentöaita illetve pistoaita és pisteaita néven ismerik. Az aita utótag kerítést jelent. Észtországban a roigasaed és a teivasaed kifejezéseket használják erre a kerítéstípusra. Norvégiában pedig skigard néven ismerik.
Galéria
Fordítás
Jegyzetek
Hivatkozások
Korhonen, Teppo: Muuttuva maaseutu - historiallinen maatalous: Erilaisia aitatyyppejä. (finnül) Ikävalko, Pirkko 2001. Riukuaita ja pärekatto. Opas perinteisestä rakentamisesta. Julkaisija: Maa- ja kotitalousnaisten keskus. Painopaikka: Painorauma, Rauma. (finnül) Riukuaita perinnemaiseman osana (finnül) Kosonen, Ilmari 2006. Suuret hevoskeksinnöt, osa 11. Monenlaisia aitoja: Aitoja ja liekoja monista tarpeista. Ratsastus, nro. 3/06, s. 56–58. (finnül)
Kategória:Finn építészet Kategória:Kerítések (építmény)