Zoljani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.
Fekvése Bród központjától légvonalban 24, közúton 32 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Stružani és Prnjavor között fekszik. Nyugati részén áthalad az A5-ös (E73) Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A falu központjától 300 m-re nyugatra egy mocsaras területtel körülvett enyhe magaslaton 2001-ben fedezték fel a „Čemešac” nevű lelőhelyet, ahol középkori településmaradványok mellett őskori, valószínűleg a bronzkorból származó cseréptöredékeket találtak. Ugyancsak a falu határában a Svilajt Prnjavorral összekötő úttól északra, a falutól mintegy 800 méterre délre fekvő kis kiemelkedésű dombháton, a „Vrtla” nevű lelőhelyen 2010-ben a készülő autópálya miatt a bródi városi múzeum régészei leletmentő ásatást végeztek. Ennek során kora vaskori kelta és középkori település maradványait tárták fel.
Zoljanit középkori források nem említik, 1698-ban pedig lakosságát úgy tűnik, hogy Prnjavorhoz számították. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 4 házzal említi. Ez egyben első írásos említése is. 1746-ban 8 házában 23 katolikus élt. 1760-ban a faluban 8 katolikus ház állt, melyekben 15 család élt 72 katolikus lakossal. A katonai közigazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Soliani” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zoljano” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....761. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zolyano” néven 9 házzal, 54 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 65, 1910-ben 74 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 65 49 77 76 65 74 65 73 78 78 74 67 67 53 44 33
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. A község kulturális emlékei Az első katonai felmérés térképe Hrvatski arheološki godišnjak, 7/2010. 103-104. old.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései