Balogh Elemér (Záhony, 1917. július 11.PIM: július 4. – Budapest, 1965. április 6.) filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészettudományok kandidátusa.

Mint marxista filozófus, ideológus elsősorban az ateista filozófiával, a vallás kritikájával valamint az antiszemitizmus és a cionizmus bírálatával foglalkozott.

Élete

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanár szakon folytatta tanulmányait. Ennek során került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, Zöld Sándorral és körével: Újhelyi Szilárddal, Losonczy Gézával, Tariska Istvánnal és másokkal, és kapcsolódott be 1938 elején a Márciusi Front munkájába. A mozgalomban ismerkedett meg feleségével, Kutrucz Gizellával is. Egy lányuk és egy fiuk(-WP-): Kutrucz Gizella: Újra így kezdeném, Ifjú Kommunista 12. évfolyam 12. szám, 1968 december 1. (arcanum) született. 1942-benPIM: 1941szerezte meg középiskolai tanári oklevelét. A debreceni Györffy István Kollégium támogatója, majd 1946-tól a Debrecenben alakuló népi kollégiumok pártfogója volt.

1945-ben a Magyar Kommunista Párt debreceni városi bizottságának első titkára, 1945–1946 között a Szabolcs megyei földosztó bizottságok kormánybiztosa volt.

1948-tól 1950-ig az első pártiskolákon tanított. 1949-ben a Debreceni Tudományegyetemen szerezte meg doktori oklevelét szociológiából A magyar antiszemitizmus bírálata című értekezésével.

1948-tól 1950-ig a Pártfőiskola filozófia tanára volt, majd 1950-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem Filozófiai Tanszékének tanszékvezetője tanárként, majd 1952-től egyetemi tanárként. Közben éveken keresztül szerkesztette a Természet és TársadalomA Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) havi folyóirata valamint a Pedagógiai SzemleA Közoktatásügyi Minisztérium tudományos pedagógiai folyóirata című újságokat.

A Magyar Tudományos Akadémián Mátrai László és Fogarasi Béla aspiránsa (1952–1954), majd az MSZMP és a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) ún. pártaspiránsa (1957–1959). A filozófiai tudományok kandidátusa fokozatot Berlinben, 1959-ben szerezte meg Georg Lukács und die ungarische Konterrevolution (~Lukács György és a magyar ellenforradalom) című értekezésével (honosítva: Budapest, 1965).Az 1955-ben benyújtott kandidátusi értekezésének címe A vallás, mint tudatforma és uralkodó felépítmény. A vallás néhány kérdése az imperializmusban. volt.

Súlyos betegsége következtében vonult nyugállományba majd öngyilkos lett.

Könyvei

A kereszténység eredete, Budapest, 1951 A marxi filozófiai materializmus – A világ anyagisága – Az MDP Pártfőiskoláján tartott előadás, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1954 Balogh Elemér–Katona Péter: Anyag és tudat, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955 Az antiszemitizmus és a cionizmus igazi arca, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955 Balogh Elemér–Lajtha Kálmán: Materialista és antiklerikális hagyományainkról, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955

Rövidebb írásaiból

Falurajzok 1935, MTA Szociológiai Kutató Intézete, Budapest, 1990 benne Balogh Elemér: Sárhida község szociográfiája Táj- és népkutatás a középiskolában, Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya, Budapest, 1942, A magyar táj- és népismeret könyvtára 6. benne Balogh Elemér: Megfigyelések a hortobágyi csikós és ménes pusztai életéből A vallás a Párt és az állam szempontjából, Társadalmi Szemle 1950. július-augusztus, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1950 A vallás keletkezése, Budapest, 1950 A „véletlen” szerepe az egyházi reakció propagandájában, Természet és Technika, 1952. 8. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952 Miért jelent a dialektikus materializmus forradalmi változást a filozófiában?, Prop., 1952. 2. szám A csodákról, Természet és Technika, 1952. 12. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952 Az „isteni célszerűségről”, Természet és Technika, 1952. 9. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1952 A kereszténység eredete, Természet és Technika, 1953. 3. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1953 A teremtésről és a világ „végokairól”, Természet és Technika, 1953. 1. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1953 A „megbocsátás” a dolgozók lefegyverzésének ideológiai eszköze, Természet és Technika, 1954. 4. szám, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1954 Csokonai „A lélek halhatatlanságáról”, Természet és Társadalom, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1955 Prohászka Ottokár és tudomány, Természet és Társadalom, 1955. 11. szám, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1955 A vallás társadalmi gyökerei, Prop., 1955. 9. szám A marxizmus állásfoglalása a vallás kérdésében, Prop., 1955. 1. szám A lélek halhatatlansága és a halál, Természet és Társadalom, 1956. 5. sz., Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1956 Balogh Elemér – Heller Ágnes: A filozófiai vita néhány tanulsága, Természet és Társadalom, 1956. 7. sz., Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1956 Az irracionalizmus bírálatához. Vita Lukács Györggyel, Magyar Filozófiai Szemle 1959/1-2 és 3-4. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 Az antiszemitizmusról, Belpolitikai szemle, 1959. január, II. évf. 1. szám

Jegyzetek

Források

Hársné Varró Rózsi: Balogh Elemér, Magyar Filozófiai Szemle, 1965. 3. sz., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 – Balogh Elemér Kozák Péter: Balogh Elemér filozófus, nevpont.hu, 2013 Visszaemlékezések – Németi Irén, Oral History Archívum (OHA), Online Dr. Lévai Zoltán (Professor Emeritus BME) honlapja – Névmutató, Összeállította: Pogány Mária

Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Kommunista gondolkodók Kategória:MTA-tagok Kategória:MKP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:1917-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos tudósok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek