Robert "Bob" Shaw (Belfast, 1931. december 31. – Warrington, 1996. február 11.) észak-ír tudományos-fantasztikus író, mérnök.

Élete Belfastban született és nevelkedett. Apja rendőr volt.Patrick Maume írása Hárman voltak testvérek, mind fiúk, Bob volt közülük a legidősebb. 11 éves korában találkozott először a fantasztikus irodalommal, ekkor olvasta A. E. van Vogt rövid novelláját az Astounding magazin egy korai számában. A második világháború alatt az amerikai csapatok átvonultak Észak-Írországon, gyakran hátrahagyták kiolvasott fantasztikus magazinjaikat, amelyek a Smithfield Marketen a helyiek számára is hozzáférhetővé váltak.Jack Fennel: Irish Science Fiction, Google Books Shaw később úgy írt erről, hogy e magazinok hatása erősebb, meghatározóbb és tovább tartó volt, mint az LSD-é.Stableford: Algebraic fantasies and realistic romaces, Google Books A Belfast College and Technology hallgatója lett,Reginald: Comtemporary Science Fiction Authors, Google Books 1950-ben csatlakozott az Irish Fandom nevű, fantasztikummal foglalkozó csoporthoz, amelynek tagja volt a szintén észak-ír sci-fi író James White is. Találkozóikat Walt Willis Upper Newtownards Road-i házában, Belfastban tartották. E csoport komoly hatást gyakorolt a korai tudományos-fantasztikus irodalomra. Két fanzint, a Hyphen-t és a Slant-ot jelentették meg, Shaw mindkettőben publikált. Ebben az időszakban írói álneve a BoSh volt. Első, nem fanzinban publikált fantasztikus története 1954-ben jelent meg. Ezután egy időre felhagyott az írással, s első feleségével, Sadie-val (Sarah Gourley) valamint fiukkal és két lányukkal Kanadába utaztak, ahol 1956 és 1958 közt éltek. Vertigo című regénye Albertában játszódik. Eredeti végzettsége statikus mérnök volt, a Short and Harland nevű cégnél mint repülőgéptervező dolgozott, ezután a The Belfast Telegraph című lap tudományos munkatársa lett (1966-1969). 1973 és 1975 közt a Vickers Shipbuilding-nél tevékenykedett, 1975-től már csak az írással foglalkozott. 1973-ban az északír válság miatt családjával Angliába költözött, előbb Ulverstonba, később Grappenhallba. Shaw itt alkotta meg fantasztikus életműve legnagyobb részét. Felesége, Sadie 1991-ben hirtelen elhunyt, ezután Shaw néhány éven át egyedül élt Grappenhallban. Egy betegség miatt csaknem megvakult, valamint egész életében migrén által kiváltott látászavaroktól szenvedett. A szemre, valamint a látásra vonatkozó hivatkozások több munkájában is megjelentek. Köztudottan alkoholproblémákkal küzdött, egy alkalommal saját magát mint alkoholistát említette.Christopher Priest írása 1991-ben így nyilatkozott: "Fantasztikus történeteket írok azok számára, akik alig olvasnak fantasztikus irodalmat". 1995-ben vette feleségül Nancy Tuckert, s vele együtt Amerikába utazott, de halála előtt néhány hónappal hazautazott. Rákban hunyt el.

Munkássága Shaw egyik leghíresebb elbeszélése a Light of Other Days (1966). A történet a "lassú üveg" ötletén alapul, amely egy olyan áttetsző anyag, amelyen a fény csak évek alatt tud áthaladni, így rajta keresztül a múltba pillanthatunk. Shaw az Analog főszerkesztőjének, John W. Campbellnek adta el a történetet, így az a lap 1966. novemberi számában jelent meg. Shaw 1967-ben folytatást is írt hozzá, Burden of Proof címmel. Az eredeti történetet mindössze négy óra alatt írta meg, de ezt a négy órát több éves tervezés előzte meg.Mike Ashley munkája Shaw továbbfejlesztette a "lassú üveg" ötletét az Other Days, Other Eyes című regényében. A koncepció később a Marvel Comics által kiadott Unknown Worlds of Science Fiction című magazinban is felbukkant. Munkássága az egyszerűbb, fantasztikus elemeket csupán a háttérben felvonultató alkotásoktól (Ground Zero Man) a van Vogtra jellemző extravagáns fantasztikumig (The Palace of Eternity) terjed. Orbitsville című regénye és annak két folytatása egy, a csillagot teljesen körülvevő lakható héj (Dyson-gömb) felfedezéséről és az emberiségre gyakorolt következményeiről szól. 1976-ban elnyerte a Brit Fantasztikus Szövetség nagydíját. Később írta meg a Land-trilógiát (The Ragged Astronauts, The Wooden Spaceships és a The Fugitive Worlds), amelyben egy olyan társadalmat ír le, amelyben a technológia fémek használata nélkül fejlődött magas szintre. Philip K. Dick-hez hasonlóan munkáiban folyamatosan az észlelés természetére összpontosított.

Shaw a sci-fi rajongók körében közismert volt szellemességéről. Mindvégig fenntartotta az Irish Fandomban az 1950-es évek elején szerzett tagságát, lelkes rajongója és állandó közreműködője volt a különféle fanzinoknak. Éveken keresztül az Eastercon brit tudományos-fantasztikus konferenciákon tartott humoros beszédeket (Serious Scientific Talks címen), ezeket végül a The Eastercon Speeches (1979) és a Load of Old Bosh (1995) című kötetekben jelentették meg. 1954-ben Walt Willisszel írta meg a The Enchanted Duplicator című, a sci-fi rajongókról szóló munkát John Bunyan A zarándok útja című alkotása mintájára.

Művei Regények és novellagyűjtemények Night Walk (1967). Banner The Two-Timers (1968). New York The Palace of Eternity (1969). New York The Shadow of Heaven (1969). New York One Million Tomorrows (1970). New York Ground Zero Man (1971). New York, átdolgozott kiadás The Peace Machine címen, (1985). London Other Days, Other Eyes (1972). New York Tomorrow Lies in Ambush (1973). London: Gollancz The Orbitsville trilogy Orbitsville (1975). London Orbitsville Departure (1983). New York Orbitsville Judgement (1990). London A Wreath of Stars (1976). London Cosmic Kaleidoscope (1976). London Cosmic Kaleidoscope (1977). New York Medusa's Children (1977). New York The Warren Peace saga Who Goes Here? (1977). London, új kiadás a The Giaconda Caper című novellával bővítve: 1988 Warren Peace (1993). London, új kiadás Dimensions címen: 1994 Ship of Strangers (1978). London Vertigo (1978). London, új kiadás Terminal Velocity címen: 1991 Dagger of the Mind (1979). London The Ceres Solution (1981). London: Granada Galactic Tours (1981). London Courageous New Planet (1981) A Better Mantrap (1982). London Fire Pattern (1984). London Messages Found in an Oxygen Bottle (1986). Cambridge Land and Overland trilogy The Ragged Astronauts (1986) The Wooden Spaceships (1988) The Fugitive Worlds (1989) Killer Planet (1989). London Dark Night in Toyland (1989) Overload (1995)

Elméleti tárgyú munkái The Best of the Bushel (1979) The Eastercon Speeches (1979) How to Write Science Fiction (1993) A Load of Old BoSh (1995)

Válogatott novelláinak fontosabb kiadásai "Light of Other Days" (1966) "Skirmish on a Summer Morning" (1976) "Unreasonable Facsimile" (1974) "A Full Member of the Club" (1974) "The Silent Partners" (1959) "The Element of Chance" (1969) "The Gioconda Caper" (1976) "An Uncomic Book Horror Story" (1975) "Deflation 2001" (1972) "Waltz of the Bodysnatchers" (1976) "A Little Night Flying" ("Dark Icarus") (1975)

Magyarul megjelent művei Régmúlt napok fénye (novella, Galaktika 7., 1974; újabb kiadás: Metagalaktika 1., 1978; megjelent a Kaland a végeken című antológiában is 1973-ban Régmúlt napoknak fényei cím alatt) Életed legszebb napja (novella, Galaktika 14., 1975) Álomharcos (novella, Galaktika 196., 2006) Játékország sötét éjszakája (novella, Galaktika 119., 1990; újabb kiadás: Galaktika 294., 2014) Vitéz új világ (novella, Galaktika 118, 1990) Rajta, válassz magadnak új világot (novella, Galaktika 118, 1990) Incidens egy nyári reggelen (novella, X Magazin II/5, 1997)

Jegyzetek

Források Bob Shaw életrajza a sf-encyclopedia.com-on Patrick Maume: No Country for Old Men: Fresh Perspectives on Irish Literature, 2009, Google Books Jack Fennell: Irish Science Fiction, 2014, Google Books Robert Reginald: Contemporary Science Fiction Authors, 1970, Google Books

További információk Munkáinak bibliográfiája az ISFDB.org-on Adatlapja a Library of Congress oldalán

Fordítás

Kategória:1931-ben született személyek Kategória:Belfastiak Kategória:1996-ban elhunyt személyek Kategória:Ír írók