Izrael kultúrája elválaszthatatlanul kapcsolódik a zsidó kultúrához, de ha a mai Izrael kulturális életéről akarunk beszélni, szem előtt kell tartanunk, hogy az állam csak a 20. század közepén alakult és lakosai a világ minden részéről érkeztek, akik magukkal hozták szokásaikat és hagyományaikat. thumb|220px|Vallásos zsidók imádkoznak a siratófalnál jom kippur idején
Oktatási rendszer Alap– és középfok
Az oktatási rendszer három rétegből áll: alapfokú oktatás (1–6. oszt., kb. 6–12 éves korosztály), alsó középiskola (7–9. oszt., kb. 12–14/15 évesek), az általános iskola és a középiskola között nyújt oktatást középiskola (10–12. oszt., kb. 14/15–19 évesek). A kötelező oktatás a 12. osztályig terjed.
Az iskolai év szeptember 1-jén kezdődik (szeptember 2-án, ha szeptember 1-jén szombat van), és az általános iskolás tanulók számára június 30-án (június 29-én, ha június 30-án van szombat) ér véget. A középiskolások esetében június 20-án.
Jellemzők A középfokú végzettséget követően a fiatalokat rendszerint bevonják az Izrael Védelmi Erőkbe (IDF), de kérhetik a katonai idő elhalasztását az önkéntes szolgálat megkezdése vagy a felsőoktatási intézménybe történő előkészítő tanfolyamok miatt. A legtöbb fiatal azonban 21 éves korát követően kezdi el felsőfokú tanulmányait, a férfiak esetében három, a nőknél két év kötelező katonai szolgálat után.
Izrael lakossága jól képzett, és az izraeli társadalom nagyra értékeli a tanulást. A magas képzettség fontos a zsidó kultúrában és az egész izraeli társadalomban, és sok izraeli szülő áldozza saját személyes kényelmét és anyagi erőforrásait annak érdekében, hogy gyermekeiknek a lehető legmagasabb szintű oktatást biztosítsák.Geri, Jeffrey (December 1, 2014). Israel - Culture Smart!: The Essential Guide to Customs & Culture. Kuperard. p. 108. .
2012-ben a lakosság 45% -ának van egyetemi vagy főiskolai diplomája, ezzel a második legiskolázottabb ország a világon.Haaretz (1 February 2012). "Israel Ranked Second Most Educated Country in the World, Study Shows " – via Haaretz.
Felsőoktatás Izraelben nyolc egyetem van és számos főiskola. Az egyetemek: Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (Haifa) Jeruzsálemi Héber Egyetem Weizmann Tudományegyetem (Rehovot) Bar-llan Egyetem (Ramat Gan) Tel-Avivi Egyetem Haifai Egyetem Ben-Gurion Egyetem (Be’er Sheva) Szabadegyetem távoktatási rendszere A Technion-t és a Jeruzsálemi Héber Egyetem-et a világ 100 legjobb egyeteme közé sorolják (2016).Két izraeli egyetem a legjobb 100 között
Kulturális intézmények Kulturális világörökség
A Szentföld, különösképpen Jeruzsálem városa a keresztények számára mindenképp a világ kulturális örökségének része. De a zsidó vallás és az iszlám hívei számára is igen jelentős hely. Nem Izrael, hanem Jordánia javaslatára vették fel az UNESCO által vezetett kulturális világörökségek listájára Jeruzsálem óvárosát és falait 1981-ben.http://whc.unesco.org/en/list/148
Izrael kezdeményezésére lett a világörökség része:
Acre (Akkón) óvárosa (a keresztes háborúk idejében volt jelentős város); Maszada régészeti lelőhelye (a zsidók felkelése a rómaiak ellen); Tel-Aviv (Fehér Város, a modern stílus); Bibliai lelőhelyek - Megiddó, Hazor, Beér-Seva; A tömjénút városai a Negev-sivatagban; Bahá'i szent helyek - Haifa és Nyugat-Galilea.
Tudomány A tudomány és a technológia az ország egyik legfejlettebb ágazata. 2015-ben Izrael a bruttó hazai termék (GDP) 4,3% -át költötte polgári kutatás-fejlesztésre, ami a világon a legmagasabb arány.Gross domestic spending on R&D 2019-ben a Bloomberg innovációs index Izraelt a világ leginnovatívabb országai között az ötödik helyre rangsorolta."These Are the World's Most Innovative Countries". Bloomberg.com. Retrieved 24 January 2019.
A világ országai közül Izraelben a legmagasabb a lakossára jutó tudósok száma.Dan Senor, Saul Singer: STARTRA KÉSZ NEMZET: Izrael gazdasági csodájának története Itt megemlítendő, hogy a 13 magyarnak tartott Nobel-díjas közül nyolc zsidó származású volt.
Az ország kiemelkedik a csúcstechnológiai termékek gyártásában. 1998-ban a Newsweek Tel-Avivot a világ technológiai szempontból tíz legbefolyásosabb városa közé sorolta. 2012-ben a Google elnöke, Eric Schmidt egy idelátogatása során mondta, hogy „Izrael az Egyesült Államok után a világ legfontosabb csúcstechnológiai központja”. 2000 óta Izrael az EUREKA, a páneurópai kutatás-fejlesztési és innovációs szervezet tagja.
Abraham Fraenkel Michael O. Rabin Robert Aumann Daniel Kahneman Dan Shechtman Ada Jonat
Művészetek Építészet
Az új állam megalakulása előtti időszakban szinte nem is volt Izraelben egységes és megnevezhető építészeti stílus. Az arab falvakban összetákolt kunyhók és kisebb kőépületek semmiféle építészeti tervezetet nem igényeltek. Az angol mandátum idején épített középületeket a stíluskeresés jellemezte. Az 1930-as évekig, amikor a Németországból menekült szakemberek első hulláma megérkezett a régióba, egységes stílusról nem lehetett beszélni. A német építészek keze nyomán ekkor megjelentek a Bauhaus-stílusban épített házak. A középületek és a katonai erődök - amelyeket az angolok az ország számos pontján felépítettek - a koloniális stílust követték. Minden bevándorló náció azt a stílust igyekezett követni, amelyet a szülőföldjén megismert, s közben a klimatikus viszonyok és a kedvezőtlen adottságok majdnem megoldhatatlan problémáival is meg kellett küzdeniük.
Izrael építészete számos különféle stílusú épületből áll, mivel az ország etnikailag heterogén, és a nemzetek mindegyike más stílusban hozta létre az építményeit. Igen változatos építészettel rendelkezik, vannak itt iszlám mecsetek minaretekkel, különféle keresztény templomok és kolostorok, az orosz ortodox templomok kupolái, középkori eredetű keresztes erőd, modern kori, Bauhaus stílusú épületek, és magas felhőkarcolók. Izrael nemzeti parkjai számos ókori romvárost is magukba foglalnak.
Képzőművészet Meglehetősen szokatlan, hogy egy modern világban élő nemzet képzőművészeti életét olyan szabályok, rendelkezések irányítsák és alakítsák, amelyeket a Sinai hegynél véstek kőbe több mint évvel ezelőtt. A kép akkor teljes, ha figyelembe vesszük, hogy a hívők szerint ezeket a "rendeleteket" nem választott törvényhozók és elöljárók, hanem maga Isten írta elő a zsidó nép számára. Izrael képzőművészetét mind a mai napig a Mózes második könyvében található Tízparancsolat jellemzi és korlátozza: Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi ahhoz hasonlót...
Akár a jeruzsálemi templomok építészeti szépségében gyönyörködünk, akár a Bibliát lapozgatjuk – sem itt, sem ott nem találunk szobrokat, szoborábrázolásokat vagy festményeket, ábrákat. A ne csinálj magadnak faragott képet törvényTízparancsolat még ma is élni látszik az izraeli utcák és terek kopár házain, a középületek csupasz falán.
Irodalom
A zsidó írók száma világszerte viszonylag magasabb volt, mint a zsidóság száma az adott országokban, ahol ezek az írók éltek. Bárhol éltek és alkottak is, Izrael az ő munkásságuk örökösének tekinti magát. Az Izraelben íródott művek alkotói kezdetben az I. világháború, majd az orosz nagy októberi forradalom után a Palesztinába érkező kelet-európai írók, újságírók voltak. Az irodalmi életben is az új állam létrejötte jelentette a döntő változást. Az élvonalat azok az írók és költők alkotják, akik már Izrael szülöttei, vagyis "szabre" írók. Szabre (צבר) néven illetik mindazokat, akik Izraelben születtek.Goren Tamás: Izrael, 1988.
Iosephus Flavius(37–kb. 100) Joszéf Káró(1488–1575)Chaim Nachman Bialik(1873–1934) Saul Csernichovszki(1875–1943) Sámuel Joszef Ágnon(1888–1970) Rachel Bluwstein(1890–1931) Leah Goldberg(1911–1970) Ámosz Oz(1939–2018)
Színház A színházi életnek, a színművészetnek is vannak hagyományai, azok a szokásostól eltérőek, amelyek egyedül Izraelre jellemzők. Az ország első színháza, a Habima (héber: תיאטרון הבימה Teatron HaBima), Moszkvában alakult 1918-ban és a társulat 1928-ban telepedett le Palesztinában. Az idők folyamán Nemzeti Színházzá lépett elő, előadásait elsősorban a Tel-Avivban levő épületében tartja. Tel-Aviv városi társulata a Kameri (héber: התיאטרון הקאמרי, HaTeatron HaKameri) egyike az ország vezető színház-társulatainak. A haifai és a Be'er Sheva-i városi színházak mellett Jeruzsálemben és Tel-Avivban vannak amatőr, vagy félig műkedvelő társulatok is. Az egyik legkedveltebb fesztivál-színhely a cézáreai római amfiteátrum.
Filmművészet
Az izraeli filmkészítés az 1950-es évek kezdete óta jelentős fejlesztéseken ment keresztül. Az izraeliek által készített és rendezett első filmeket a korabeli izraeli irodalomhoz hasonlóan hősies történetbe öntötték. Néhány közelmúltbeli film továbbra is mélyen gyökerezik az izraeli történelemben, és olyan témákkal foglalkozik, mint a holokauszt túlélői és gyermekeik ("A Domim fa alatt"), valamint az új bevándorlók nehézségei ("Késői házasság"), mások a mai izraeli élet olyan kérdéseivel foglalkoznak, mint az izraeli-arab konfliktus (pl. "A citromfa", az "Ajami") a katonai szolgálat ("Beaufort", "Libanon") vagy az elidegenedett és hedonista társadalom ("Tel Aviv-i történetek").
Az izraeli fő nemzetközi filmfesztiválok a Jeruzsálemi Filmfesztivál és a Haifai Filmfesztivál.
Zene
A világ egyik legjobb szimfonikus zenekarát, az Izraeli Filharmonikusok együttesét Broniszlav Huberman hozta létre 1936-ban. A zenekar alapító tagjai a fasiszta Németországból elmenekült zenészek voltak. Ma a világ legismertebb művészei és karmesterei jönnek Izraelbe, hogy a filharmonikusokkal fellépjenek.
Jeruzsálem egyik lakónegyede, a Jemin Mose az idők folyamán a világ egyik legrangosabb zeneközpontjává fejlődött.
Az izraeli kortárs zene sokoldalú, egyesíti a nyugati és a keleti zene elemeit és a műfajok széles spektrumát fedi le, beleértve az etióp, a közel-keleti soul, a rock, a jazz, a hip-hop, heavy-metal, az elektronikus, az arab és a mainstream elemeket is. Népszerűek az elektronikus zene különféle formái, a trance, a hard trance és a Goa trance stb. is, bár kiemelkedő izraeli művészek e kategóriából nem emelhetők ki.
Nemzetközileg elismert izraeli énekesek és zeneművészek:
A Haifán megrendezett fesztiválokon a világ minden részéről jött táncegyüttesek mutatják be művészetüket és országuk táncait.
Eurovíziós Dalfesztivál
Tánc Az izraeli tánckultúra a népi táncegyüttesek megalakulásával kezdődött. Néptánccsoport szinte minden kibucban, minden főiskolán és minden iskolában van.
A néptánc nagy jelentőséggel bír, és számos bevándorlói csoport kulturális örökségéből származik. Izraelnek számos profi balett- és modern táncegyesülete van.
A professzionális táncegyüttesek és táncszínházak közül az Inbal (תאטרון מחול ענבל, Teatron Makhol Inbal) - Izrael legrégibb modern táncegyesülete - a jemeni és keleti zsidóság művészetét volt hivatva megmenteni. Ma már az egész világon elismert képviselője az izraeli tánckultúrának.
A világ minden tájáról híres társaságok és koreográfusok érkeznek Izraelbe, hogy fellépjenek és mesterkurzusokat tartsanak.
Vallás
A vallás az ország központi eleme, és nagy szerepet játszik a kultúra és az életmód kialakításában. Központi szerepet játszott Izrael történelmében is. Izrael az egyetlen ország a világon, ahol a polgárok többsége zsidó vallású.
Az izraeli lakosság vallási hovatartozása 2019-ben : 74,2% zsidó, 17,8% muszlim 2,0% keresztény 1,6% drúz volt, a fennmaradó 4,4% -ban olyan vallások szerepeltek, mint a szamaritanizmus és a baha'i, valamint a nem vallásos emberek.
A Gallup 2015-ös felmérése azt állapította meg, hogy az izraeliek 65%-a "nem vallásos", csak 30%-uk tartja magát "vallásos"nak.